4.

858 95 17
                                    

*Fabian szemszöge*

Lefelé baktattam a lépcsőn. Melody a nagyiéknál volt, anyáék dolgoztak, így egyedül voltam a házban.

Lementem a nappaliba és bekapcsoltam a TV-t. Gondoltam, nézek egy jó filmet. Horrort, természetesen.

Életem legrosszabb döntése...

Azóta gyakorlatilag nem nézek horrort.

Na mindegy, elmesélem azért.

Szóval kiválasztottam egy filmet. Nem emlékszek már mi volt a címe, de azt tudom, hogy rém unalmas volt. Vér és belek, egy ronda sorozatgyilkos...

Addig a pontig, ameddig el nem kezdtem kopogást hallani. Az emeletről jött.

Összerezzentem a hangra, de nem ijedtem meg túlságosan.

Biztosan csak a macska...

Néztem tovább a filmet, amikor eljutott a tudatomig, hogy a macskánk múlt héten döglött meg, kutyánk, papagájunk, hörcsögünk vagy más állatunk pedig egyáltalán nincs.

Lekapcsoltam a TV-t és a konyhába igyekeztem, teát készíteni magamnak. A konyha közelebb volt az emelethez, innen pedig még jobban hallatszódott a kopogtatás.

Mi a franc folyik itt? Ha valaki szórakozik velem esküszöm, leütöm!

Eldöntöttem, hogy utánnanézek a dolognak.

Menőnek éreztem magamat, szóval elvettem a legnagyobb konyhakést, amit találtam és elindultam, egyenesen fel a lépcsőn.

-Állj!-hallottam meg egy hangot és elejtettem ki a kést a kezemből.

-Ki az?-kérdeztem, hangom kissé megingott.

-Kérlek, ne ijedj meg.-mondta az illető. Egy lány hangja volt.

Még mindig félig a lépcsőn álltam, földbe gyökerezett lábakkal.

-Komolyan mondd már el ki vagy.

-Mindent elmondok. De követned kell az utasításaimat. Ne félj tőlem.

De marhára félek...

-Rendben.-egyeztem bele. -Mit tegyek?

-Fordulj meg és úgy gyere fel a lépcsőn. Háttal a tükörnek.

-Az emeleten vagy?-kérdeztem.

-Igen. Pontosabban az emeleti tükörben.

Mi van?

Bevallom, teljesen beparáztam. Háttal álltam a tükörnek, ahogyan a belőle jövő hang utasított. 

-Állj. Ott jó lesz!

Megálltam.

És most mi lesz? Megtámad? Leszúr egy késsel?

-A nevem Zoe Hardley, 17 éves vagyok és esküszöm, nem vagyok kísértet. És halott sem.-fedte fel végre kilétét.-Sorozatgyilkos meg végképp nem.

-Mivel tudod ezt bebizonyítani?-kérdeztem.

-Ha az lennék, már rég bántottalak volna.-felelte.

-Akkor mi vagy?

-Egy ember.

-Nem lehetsz az. Egy ember nem lehet bent egy tükörben.

-Elolvastad a tükör legendáját?-kérdezte. -Mert igaz. Így kerültem ide be.

-Badarság...-suttogtam.

Reflection(hungarian) //befejezett//Onde histórias criam vida. Descubra agora