A kislány vékony karját maga köré fonta. Remegett, de nem azért, mert fázott, a félelem okozta. A nagy szekrényben bujkált már jó ideje.
- Melissa drágám, hol vagy?- csalogatta mézes-mázosan a férfi.
Melissa nem szólalt meg. Nem akart megszólalni, mert tudta, hogy akkor nem menekülhet. Így legalább volt esélye, hogy nem találja meg a férfi.
- Hagyjd békén! Ne bántsd őt!- könyörgött a nő sírva.
- Nem bántom. Csak játszunk egyet. Igaz babám?
Melissa egyre mélyebbre húzódott a szekrényben, ahogy meghallotta, hogy nyílik a szobaajtó. Ruhákkal probálta magát bebugyolálni, hogy a férfi meg ne lássa, de ekkor kinyílt az gardrób ajtaja.
- Megvagy!- mondta a férfi. - Gyere szépen ki a szekrényből.
Melissa nem mozdult. Egész testét átjárta a félelem.
- Nem akarok- mondta vékony hangon.
- Gyere ki a rohadt szekrényből!- kiáltott rá a férfi.
- Apa... kérlek ne bánts- kérlelte a kislány. Nagy kék szemét a férfira függesztette. A könnyek lassan folytak le arcocskáján.
A férfi megfogta a karját és kirángatta a szekrényből. Ekkor lépett be a nő az ajtón.
- Ne nyúlj hozzá!- kiáltotta, azonban a férfi lekevert neki egy pofont, amitől megtántorodott.
- Ne parancsolgass nekem!- kiáltott rá a férfi. - Ez az én házam, azt csinálok, amit akarok!
Az apa ekkor ismét a kislányhoz fordult. - Melissa, drágám, mond el apunak mit csináltál.
- Valami rosszat- mondta remegő hangon.
- És mit kap az, aki rosszat tesz?
- Büntetést- szipogta. - De én nem akarom, hogy megbüntess. Semmit sem csináltam.
- Ellenkezel velem?- kérdezte az apa kissé indulatosan.
- Én...- ekkor egy hatalmas csattanást érzett az arcán. A füle csengett, az arca égett a fájdalomtól. A kislány könnyei még jobban eleredtek.
- Ne bántsd őt Phillip! Semmit nem csinált!- kérlelte az nő.
A férfi megragadta a nő torkát és a falhoz szorította. A kislány dermedten nézte a jelenetet.
- Mit képzelsz ki vagy te, hogy megmondod mit csináljak?- ordította a férfi. - Az én házamban laksz és ezek után meg akarod mondani mit tegyek?
- Itt nekem is van beleszólásom!- kiáltotta vissza a nő. Merész húzás volt, ugyanis eddig még sose szegült ellen a férfinak.
A kislány csak annyit látott ezután, hogy az anyukája a földön fekszik a fal mellett és magzatpózba kuporodik, azért, hogy kivédje a rúgásokat, amik a hasát, a bordáit és a lábát érik.
Mikor már nem mozdult, a férfi a kislány felé fordult. A tekintete baljóslatúnak tűnt.
- Apa miért bántasz minket?- kérdezte vékonyka hangján.
- Mert mindketten megérdemlitek.
A kislány kiakart szaladni a szobából, ahogy apja közeledett hozzá, de nem tudott, mert a férfi megfogta a hálóingje gallérját és visszahúzta... az ajtó pedig bezárult.-----------------------------------------
Helló te, aki olvastad a prológust. Remélem tetszett és már várod a folytatást :)
Egyébként egy kis információ a történetről: nem lesz benne semmilyen szexuális erőszak (ha esetleg ez jött volna le a kezdetből), E/1-ben lesz írva a sztori.Ne felejtsetek el szavazni és kommentelni ;)
YOU ARE READING
Engedj el! (BEFEJEZETT)
RomanceMelissa sosem bízott az emberekben. Mindig is félt attól, hogy ha valakit közel enged magához, akkor összetörik. Apja elől állandóan menekülnie kellett, de most már hivatalosan is 18 éves lett és így elköltözött a legjobb barátnőjéhez, azonban van e...