4. fejezet

19.9K 979 7
                                    

És íme meghoztam a kövi részt is :) Remélem ez is tetszeni fog nektek.

Sikítottam és mielőtt bármit is láthatott volna, visszarántottam a függönyt.

Ekkor ismét nyílt az ajtó, de ezúttal hangosabban és felismertem barátnőm hangját.

- Chris! Te meg mégis mit képzelsz, hogy rárontasz Melissára?

- Hé, te aludtál és hallottam, hogy a fürdőszobában folyik a víz, így gondoltam elzárom. De álmomban sem hittem volna, hogy egy ilyen szexi meglepetést kapok- mondta a srác, akit ezek szerint Chris-nek hívtak, kissé önelégülten.

Bár a zuhanyfüggöny másik oldalán álltam, de még mindig kínosan éreztem magam.
Nagy levegőt vettem és halkan megszólaltam.

-Öhm.... ha nem lenne nagy probléma, akkor befejezném a zuhanyzást és felöltöznék.

- Persze. Addig mi kint várunk majd- mondta Hannah.

Miután kész lettem, kimentem a nappali-étkező-konyha részbe. Chris és Hannah a kanapén ültek, de mikor barátnőm észrevett, abbahagyták a beszélgetést.

- Öhm... a nevem Melissa- kezdtem, de Hannah félbeszakított.

- Chris már mindent tud.

Ránéztem a mellette ülő srácra, aki mosolygott. A haja szőke volt, a szeme pedig már majdnem fekete. A mosolya egyszerűen szívdöglesztő, és ahogy rám nézett tudtam, hogy ő se a szerény kategóriába tartozik. Inkább azok közé, akik szeretik összeszűrni a levet minél több csajjal.

- Ó, akkor szia- mondtam.

- Szia. Bocsi az előbbiért. Tényleg nem tudtam, hogy van ott bent valaki. Bár, ha belegondolok kár, hogy nem láttam többet- mondta nagyképű vigyorral.

Erre csak a szememet forgattam.

- Hagyjd már!- ütötte meg Hannah egy párnával. - Lisa itt fog lakni velünk mostantól, kérlek próbálj meg normálisan viselkedni vele.

- Hé, én mindig jó fiú vagyok- mondta Chris és kezeit maga elé emelte védekezésképp. Azonban nem nagyon tudott meggyőzni. A vigyora nyálas volt, a modora meg... inkább ne is beszéljünk róla.

- Oké... akkor én csinálok reggelit- jelentette be barátnőm, hogy megtörje a pillanatnyi csendet. - Ki kér omlettet?

- Én, de...

- Tudom, tudom sajttal- mondta miközben már a kis konyharész felé ment.

- Nekem is csinálhatsz!- kiáltotta Chris. - Nos, ha már befejezted a zuhanyt, akkor én következek. Feltéve, ha nem akarsz csatlakozni?- kérdezte vigyorral az arcán.

- Köszi, de inkább kihagynám ezt a kihagyhatatlan alkalmat- mondtam mézes-mázosan. - Élvezd nyugodtan egyedül.

- Nélküled nem lesz olyan szórakoztató- kacsintott rám.

- Chris! 5 másodperced van, hogy elhagyjd a szobát különben szólok Marianak, hogy a kisunokáját nyugodtan áthozhatja!- kiáltotta Hannah.

Chris arcaról egyből lehervadt a mosoly és elindult balra, ahol Hannah szobája is volt, miközben valami olyasmit motyogott, hogy a nők a legkegyetlenebbek a világon.
Vicces volt látni, ahogy ezek ketten szívják egymás vérét.

Miutan kész lett a reggeli, mind leültünk a pulthoz enni. Én Hannah és Chris között voltam.

- Na és meddig maradsz?- kérdezte Chris nagy falatozás közben.

- Még nem tudom.

- Felőlem akár örökre ideköltözhetsz- mondta vigyorogva.

Ismét csak a szememet forgattam erre a kijelentésére. Oké, férfiból van, aki kb az összes nőre ráhajt, de az ostromlásomat abba kellene hagynia. Még csak pár órája ismerjük egymást.

- Honnan jöttél?- folytatta a faggatózást.

Egy másodpercre megállt a villa a szám előtt, de hamar észbekaptam és inkább valami válaszfélét próbáltam kinyögni.

- Egy kis faluból. A neve szinte sehol sincs fent a térképen annyira kicsi és jelentéktelen.

- Hm- csak ennyi volt a válasza. - És...

- Jaj, hagyjd már. Jesszus még csak most találkoztatok, de szegény már úgy érzi magát, mint egy kihallgatáson- szólt közbe Hannah.

- Csak próbálom megismerni az új lakótársunkat- kacsintott Chris.

Pár perc hallgatás után ismét megszólalt.

- Na és melyik suliba fogsz járni?

- Semelyikbe. Dolgozni fogok- feleltem.

- Ó, ez kicsit meglepett. Azt hittem, hogy még gimis vagy.

- Elméletben az vagyok, de sikerült minden vizsgámat hamarabb letennem.

- És tudod már hol akarsz dolgozni?

- Nem tudom még. Majd keresek valamit az újságokban vagy a neten- mosolyogtam Chrisre.

- Mit szolnál egy bárpultos melóhoz?- kérdezte Hannah váratlanul. - Úgyis üresedés van nálunk. A főnök biztos örülne neked.

- Nem is tudom- gondolkodtam el.

- Naaa, gyerüünk- nyaggatott tovább. - Elmegyünk, bemutatom neked a helyet és, ha nem tetszik akkor nem vállalod.

- Jó, rendben- mondtam sóhajtva.

Miután befejeztük a reggelit, elindultunk kocsival a Red felé. Elég furcsa név egy bárnak, de mikor odaértünk már megértettem miért. Az épület kívülről pirosra volt festve, ami így kitűnt a többi ház közül.

- Még nem vagyunk nyitva!- kiáltotta egy férfi. A pult mögött állt és a poharakat törölgette.

- Képzeld Matt mi is tudjuk!- kiabálta vissza nevetve Hannah.

- Ó, csak te vagy Hannah?- kérdezte nevetve a srác. Körülbelül 22 éves lehetett, barna haja és zöld szeme volt. - Elhoztam a barátnőmet, mert munkára van szüksége és Bob épp tegnap rúgta ki Cara-t.

- Helló- köszönt nekem a srác. - Hát remélem megkapod, mert jól jönne a segítség- mondta mosolyogva és a pultra támaszkodott. Teljesen Chris ellentéte volt. Aranyos, kedves és nem az izmaival és a szövegeivel villog mások előtt.

- Hát meglátjuk- mosolyogtam vissza.

Hannah-val elindultunk Bob irodája felé.

Most csak ennyi lett, de remélem nem volt unalmas. Jövőhéten új rész.

Ne felejtsetek el szavazni és kommentelni ;)

Engedj el! (BEFEJEZETT)Where stories live. Discover now