"Nincs nálam gumi."- nézett szomorkásan a szemembe.
Jajj fiúk, kis huncutok vagytok és pont egy ilyen dolog miatt bukna meg az egész szex dolog?! Hmm...
Szerencsésnek érzem magam, hogy anyukám annak idején ellátott pár hasznos tanáccsal. Köztük evvel is:
Gumi-krízis.
• Nincs a fiúnál? Legyen nálad! •
• Legjobb rejtekhely, ha nincs nálad táska és nem akarod, hogy más lássa: a melltartód! A melltartókban általában a szivacs résznél, belülről található egy vékony anyag darab, melyen egy kisebb vágást ejtve tökéletesen elrejthető az. Hasznos tipp ugyanis jól jöhet egy buliban, partikon...
- Ne aggódj.- húztam elő a melltartómból.
Kissé meglepetten állt előttem a derekamat átkarolva. Száját mosolyra húzta, majd kikapta a kezemből a színes kis zacskót és zsebre tette. Nem vágott egyenesen a közepébe. Lassan haladt. Először a mellem fogta a kezei közé, majd pólóm felhúzásával és melltartóm félrehúzásával kezdte felfedezni nyelvével a mellem. Ezután mindenki fantáziájára bízom mi is történt... haha. Azt hittétek leírom mi?
A vele töltött idő... egyszóval: "Wow!"
• Kérjük kedves utasainkat foglalják el helyüket....! • - mondta a mikrofonba az egyik stuardess.
-Azt hiszem mennünk kellene.- sütöttem le a szemem.
- Héj. Liv, -emelte fel az ujjaival az államat - ugye tudod, hogy ezt nem csak egy alkalomra szerettem volna. - nyomott egy puszit a kezemre.
- Még gondolkozzunk ezen.-vágtak rá.
Akartam. Akartam megint, újra. Őt. Valamit tudott, amit eddig nem találtam meg senkiben. Kellett a közelsége.
Válaszomat kissé furcsán fogadta, de bólintott és egy kisebb mosoly hagyta el száját.
Visszamentünk a helyünkre, majd rám sem nézett. Egyáltalán nem volt furcsa dolog, végülis csak egy laza szexről volt szó. Mégis belül mintha több lett volna, annyira tökéletes volt vele.
- Liv?- szólongatott, bár kissé feleslegesen ugyanis ezalatt a pár perc alatt a fejemre tettem a fejhallgatóm és csak a hangos zenét hallottam csukott szemmel persze.
Najó, hallottam őt is, csak nem tudtam volna hogy hozzáállni most akármit is kérdezett volna, így inkább a zenére koncentráltam.
Mindig is problémám volt, mikor valaki egy "már megtörtént, talán hiba volt" dologról akart velem beszélgetni. Nem tudtam mit akar, de fogadni merek, hogy neki is ez járt az eszébe.
Megérkeztünk.
Íme London, egy új ország, új emberek, sok-sok változás. Anyáékkal tartottam nem érdekelt Robin merre megy, miért, hova. Pff, kit áltatok igenis érdekelt...
- Hercegnő?- szólt utánam.
- Én?- bólintott- Igen, mit szeretnél?
- Legalább...
