Szerelmi Játszma [5SOS,1D]

5. Rész

Ez a rész tartalmaz néhány trágád szót!

Ma lesz Tod bulija. Reggel óta azt várom hogy 4 óra legyen mivel akkor jön át Madi és kedünk el készülődni. Még van addig 2 óra. Gyors lefürdök és hajat mosok hogy ne kelljen azzal is killódni.
Mikor már lefürödtem és a vizes hajamat is megszárítottam már csak 1 óra hosszát kellett várni. Lementem a konyhába csinálni magamnak egy kis gyümisalit mikor kész lettem vele leültem a kanapéra és bekapcsoltam a tvt. Spongebobot néztem. Nem tudom mennyi idő telt el, de egyszer arra lettem figyelmes, hogy valaki csengetett. Gyorsan felpattantam és kinyitottam az ajtót. Madison volt az.
-Szia Madi!- öleltem meg
-Hello Bella!-ölelt vissza. Arrébb álltam, hogy be tudjon jönni. Levette a cipőjét aztán szembe fordult velem.
-Anyukádék itthon vannak?-kérdezte.
- Nem. Dolgoznak. Minden reggel anya 6-ra megy és este 5-kor ér haza. Az az utálatis Stephen meg reggel 5-re megy és este 8-kor ér haza.-mondtam a végén undorral a hangomban.
-Látszik hogy nem kedveled.
-Chh. Még hogy nem kedvelem. Utálom azt a köcsögöt. Nem értem hogy anyám hogy jöhetett össze vele.- ha róla van szó, mármint arról az idiótáról akkor azzonnal felmegy bennem a pumpa. Nos, ez most sem volt másképp. Már kezdett pirosodni az arcom,mint mindig ha ideges vagyok. Miközben ezt beszéltük már felmentünk a szobámba.
-Elhiszem hogy rühelled a csávót. De el kell fogadnod.
-De miért ezt a faszfejt kellett választania?
-Nem tudom. De ülj le. Begöndörítem a hajad.- úgy tettem ahogy kért.
-Oké. De hallod?! Olyan ellenszenves, meg amikor röhög olyan, mintha egy szamarat hallanék. Meg ha köhög azt még szerintem szomszéd is hallja. De próbálná helyettesítenie apát. De őt soha nem fogja tudni. Ő volt az aki megértett és mindig biztatott engem. Emlékszem, kiskoromba anya kérdezte ki lesz majd a férjem (nem tudom miért kérdezte) és én azt válaszoltam, hogy majd apa lesz az. Igaz ő is sokat hibázott mint minden ember de én ezek ellenére is szerettem őt. És 8 éves voltam mikor megtörtént.

**Visszaemlékezés**

Mosolyogva keltem ki az ágyból, mert apu tegnap megigérte,hogy délután elmegyünk fagyizni és vidámparkba, azért délután mert délelőtt fontos értekezlet volt a cégnél ahol dolgozik és muszály volt jelen lennie rajta.
Kimásztam az ágyból, felvettem a nyuszis mamuszom és az Én Kicsi Pónimos pizsamámban letipegtem a lépcsőn. Apu éppen vette a kabátját, mikor én odafutottam hozzá és megöleltem.
-Szia babám!- puszilta meg a fejem apa.
-Szeretlek apa!- néztem fel rá.
-Én is szeretlek hercegnőm!- mondta mosolyogva. - Megyek dolgozni babám. Majd jövök és megyünk vidámparkba. Oké?
-Oké apu!
-Szeretlek! Szia hercegnő!
-Én is apa! Szia!- még gyorsan megölelt engem és ment a kocsijához. Az ajtóba álltam és amikor lefordult a saroknál, bementem a házba. Felmentem a szobába és kiválasztottam egy rózsaszín egyberuhát és hozzá egy pink selyem öv. Kifésültem a hajam és felraktam egy hajpántot. Mikor lementem a konyhába akkor anya épp palacsintát készített. Mikor kész lett ettem 3 nutellásat és felmentem fogatmosni.
**1 órával később**
Anyával a minimaxot néztük mikor megcsörrent anyu mobilja. Kiment a konyhába a mobiljáért. És amikor visszajött. Láttam rajta hogy könnyes a szeme. Erős próbált lenni de ez nem sikerült.
-Kicsim. Mondanom kell valamit. Tudom hogy ki fogsz borulni és nem fogod először elhinni...
-Anyu. Mondd már!-sürgettem
-Apukád munkába menet autóbalesetet szenvedett és olyan szinten megsérült, hogy szinte azonnal meghalt.
-Ez nem igaz! Biztos csak viccelsz! Apu nem halhatott meg! És ma délután vidámparkba megyünk..
Csak összetéveztették valakivel, vagy rossz számot hívtak! Nem halhatott meg!- itt már eltört a mécses. Elkezdtem zokogni.

**Visszaemlékezés vége**

-Aznap teljesen összeomlottam. De még ma sem birom felfogni hogy meghalt.- Könnyes lett a szemem. De visszatartottam őket.
-Sajnálom azt ami történt. Ha már nincs kedved akkor nem kell jönnöd. Lesznek még bulik.
-Megyek. Az addig is eltereli a figyelmem.
-Biztos vagy benne?
-Igen.
-Kész is vagyunk.
-Akkor gyere ide és kivasalom a hajad.
-Rendben.
-Köszönök mindent.
-Ezen nincs mit megköszönnöd. Erre valók a barátok. Nemde?
-De.
-Na ugye?- én csak mosolyogtam ezen. Ezután Mad a telefonján elindított egy Ed Sheeran lejátszási listát és azt hallgattuk.
Egy kis idő múlva kész lettem a hajával.
- Kész is van.
- Köszi hogy megcsináltad.
- Nem kell megköszönni.
- Már mind1 mert már megköszöntem.- ezt kimondta, a szekrényemhez ment és elkezdett ruhát keresni én pedig helyet foglaltam a babzsák fotelbe. 6 perc keresgélés után a kezembe adott egy fehér szív alakú kivágású, felső részén fekete csipkés felsőt, egy fekete farmer nadrágot, fekete masnis topánkát. Majd az ékszereim közül kiválasztott egy ezüst nyakláncot, kövekkel körberakott szív alakú medállal. És egy kakötőt is a kezembe adott.

-Ezeket vedd fel! Én addig bemegyek a fürdőbe sminkelni. -felvettem a ruhadarabokat és elkezdem magam nézni a tükörben.
-Nagyon csinos vagy.-szólalt meg Madi a frászt hozva rám.
-Köszi. De te választottad a ruhát.
-Tudom.
-Na de csere. Én megyek sminkelni és te öltözöl.
-Oké.- én bementem a fürdőbe és a szekrényből kivettem a sminkes cuccaimat. És elkészítettem a sminkemet. Kihúztam a szemem, szempillaspirál, csináltam egy barna füstös szemet és egy babarózsaszín rúzs és fújtam magamra egy kis parfümöt. Mikor késznek nyilvánítottam magam visszamentem Madhez. Ő egy fehér szoknyát viselt. Barna övvel és barna magassarkúval.

-Waow! Nagyon szép vagy Madi!- dicsértem barátnőmet.
-Te sem panaszkodhatsz.
-Indulhatunk?
-Igen. Az előbb írt Vanessa. Itt vannak már a ház előtt.
-Remek. Akkor gyere.
-Megyek.-lementünk a lépcsőn. Kiléptünk a friss levegőre én gyors bezártam a házat és már szálltunk is be a kocsiba.
-Sziasztok csajok!- köszönt Alison.
-Sziasztok! Nagyon csinik vagytok!- szólalt meg Vanessa.
-Hali! Köszönjük. De ti sem vagytok ám semmik.-mondta Mad.
- Jól mondja! Nagyon csinosak vagytok!- mondtam Aliéknek.
-Na de akkor indulhatunk?-kérdi a sofőrünk Ali.
-Irány bulizniiiii!!!- kiabál Mad. Ezzel el is indultunk.

Hali! Ha tetszett a rész voteoljátok és/vagy kommenteljetek. Vikixx