Nem is tudom, hogy hol kezdhetném. Annyi minden kavarog most a fejemben. Először is szeretném megköszönni Nektek, kedves olvasóimnak, a sok támogatást, amit a történetem írása közben kaptam Tőletek. Ti vagytok a legjobbak, Nélkületek nem tartanék ott, ahol most vagyok.
Emlékszem, amikor még csak olvasóként voltam jelen wattpadon. Minden szabad percemet azzal töltöttem, hogy olvastam. Aztán ez az "imádatom" vett egy hatalmas fordulatot, és olvasóból én magam is író lettem. A blogok és könyvek olvasásának következtében rengeteg alapot szerezhettem a jó megfogalmazások, illetve a cselekményszál változatosságának elsajátításában. A húgommal éppen az egyik kedvenc történetünkről beszélgettünk, amikor felvetettem az ötletét annak, hogy én is elkezdek egyet. És akkor elkezdtünk ötletelni, hogy mi lenne jó alaptörténet. A történetben semmi sem volt biztos, csak az, hogy a főszereplő fiú mindenképpen Cameron Dallas lesz. Szépen lassan kigondoltuk, átbeszéltük lány főszereplőnk, Bella életének fontosabb részleteit. Ezután a történet fontosabb részletei már megvoltak a fejemben, már csak annyi kellett, hogy leírjam őket. Szerintem sokan voltatok már úgy, hogy amikor alkottok valamit, szinte azonnal megosztanátok a többiekkel. Ezzel én is így voltam. Az első fejezet írása közben elhatároztam, hogy csak akkor töltöm fel erre az oldalra, ha már több fejezetet elkészítettem előre. Végül csak a kilencedik fejezetig sikerült kordában tartani magamat, mert egyik nap fogtam magamat és az addig elkészült összes részt feltöltöttem. A címmel bajlódtam a legtöbbet. Mindenképpen valami angolt szöveget szerettem volna, és ezzel sajnos meggyűlt a bajom. De aztán jött egy Isteni fuvallat, és már meg is volt a történet címe.
Nem szeretném nagyon sokáig itt húzni az időt mindenféle süketeléssel, mert nem látom értelmét. Ez a történet nagyon sokat jelentett nekem, és sajnálom, hogy nem írhatom tovább. Persze írhatnám, de már nem látom értelmét. Úgy érzem, hogy mindent kihoztam belőle amit lehetett, és mindent beletettem amit lehetett. Régebben már említettem, hogy nem tervezek második évadot, és ez így is maradt. Ezzel nem azt mondom, hogy egyszer-kétszer nem lesz majd egy kis meglepetés fejezet, amikor nagyon hiányolom a történet szereplőit, mert akkor hazudnék. Viszont ezt a dolgot se vegyétek biztosra, nem szeretnék semmit sem megígérni, amiről tudom, hogy nem tudom száz százalékig biztosan betartani. Ezzel a történettel kapcsolatban még annyit, hogy nem sokára elkezdem átírni a helyesírási hibákat. Lehetséges, hogy kaptok ezekről a változtatásokról értesítéseket, de nem biztos. De ha még is, akkor azért lesz.
Szeretnék itt még néhány dolgot megemlíteni. Egy kedves olvasómtól kaptam egy nagyon aranyos üzenetet, ami igazán jól esett. Ő ebben a kis levélben megemlítette, hogy már várja a következő történetemet,és a fejezetek kommentjei között is sokszor tettétek fel ezt a kérdést. Erről szeretnék néhány mondatot most mondani. A történet még csak tervben van, még nincs semmi konkrétum. Egyenlőre még csak annyit tudok róla mondani, hogy ismét csak egy Magcon-os fanfictionról lesz szó, de a főszereplőnkről még nem tudok semmi biztosat.( Viszont nagy a valószínűsége,hogy ismét egy Cameronos fanfiction lesz😉)
Ezenkívül egy kicsivel fontosabb dolgot is bejelentenék. Eddig a wattpadon Kovács Alíz néven voltam jelen, mert nem akartam felfedni a kilétemet az ismerőseim előtt. De mivel sikeresen kijátszottak, ez most már felesleges. Mostantól Magda Tünde néven találhattok meg, szóval senki se lepődjön meg, ha a történetemnél ezt a nevet olvassa. Remélem megértitek ezt!
Az elmúlt napokban kaptam két díjat és két kihívást, amiket sajnos nem volt időm megcsinálni, és szerintem már nem is fogom. Remélem nem haragudtok meg rám ezért csajok, akiktől ezeket kaptam. Viszont szeretném megköszönni még egyszer Nektek, bessenyeikitti16,Emily_Milka,fejeespetra2 és Bogi30! Aranyosak vagytok, hogy gondoltatok rám!💖
Így a végére még szeretnék köszönetet mondani a legjobb barátnőimnek, akik támogattak a történetem megírásában, még ha az elején nem is olvasták, csak tőlem hallották a lényeget. Szeretném megköszönni a húgomnak, aki nélkül ez történet nem jöhetett volna létre. Imádlak Húgi!! ❤️
Szóval most egy időre búcsúzom, de amikor visszatérek, az újabb történetemmel, remélem ismét velem fogtok tartani. Mindenkinek kellemes nyári szünetet kívánok! Vigyázzatok magatokra! Sok-sok puszi!
YOU ARE READING
Forever With You - Cameron Dallas Fanfiction [BEFEJEZETT]
Fanfiction- Cameron, te részeg vagy. - löktem el magamtól a fiút, aki alig akart elengedni. - Ne hülyéskedj már! - legyintett. - Alig ittam valamit. - Az a valami elég jól hatott. - nevettem el magam kínomban. - Jobb lesz, ha most megyek. - Bella, ne csináld...