Forever With You - Cameron Dallas Fanfiction [BEFEJEZETT]

15.fejezet

                 

Először a fürdőbe mentem, ahol vettem egy jó forró fürdőt, és közben hajat mostam. Kaptam egy SMS-t Larától, hogy tíz perc és itt van nálam. Igen, úgy beszéltük meg, hogy együtt fogunk készülődni. Kimásztam a fürdőkádból, megtörölköztem és felkaptam magamra a szükséges alsóneműt és egy laza pólót. A hajamat megszárítottam mielőtt Lara megérkezett. A lány szinte berobbant a szobámba, annyira sietett. Én természetesen próbáltam nyugtatni, de folyamatosan azt hajtogatta, hogy „már csak három óránk van és nem fogunk elkészülni". Kicsit túlpörögött. Először az én hajammal kezdtünk, amit Lara begöndörített, a sminkelést mondta, hogy ne vigye túlzásba, így az a lehető legvisszafogottabb lett. Lara haját csak kivasaltam, mert Ő jobban szereti így hordani, és állítása szerint Nash is jobban szereti az egyenes hajú lányokat. Ő megoldotta a saját sminkjét, amíg én elkezdtem felvenni a ruhámat. Elég kevés időnk maradt már, szóval ideje kicsit gyorsítani a tempónkon. Lara is belebújt a saját ruhájába, majd együtt kezdtünk a fürdőmben tollászkodni. Ékszereket aggattunk magunkra, felvettük a cipőnket, beparfümöztük magunkat. Ezután előszedtem egy kis táskát, és belepakoltam az estéhez szükséges dolgokat. Féltem, hogy elkéstünk, ezért megnéztem az órát, ami 19:57-et mutatott. Még utoljára megnéztük magunkat, majd elindultunk lefelé. A nappaliba érve Nash mosolyogva nézett rám, de amint meglátta a barátnőmet egyszerűen sokkot kapott. Csak álltak és nézték egymást néhány másodpercig, mire Nash megrázta a fejét, majd magához húzta Larát és egy puszit nyomott a homlokára. Olyan aranyosak együtt. Leakartam ülni amíg várok Jake-re, de pont akkor szólalt meg a csengő, amikor elindultam a kanapé felé. Gyorsan beletúrtam a hajamba, és az ajtóhoz igyekeztem, hogy beengedjem Jake-et, viszont valaki megelőzött. Ha Cameron egy rossz szót szól a fiúhoz, esküszöm, hogy leütöm, ha hazaérek.

-          Szia Jake! – köszöntem a fiúnak, mikor odaértem az ajtóhoz, majd két puszit nyomtam az arcára.

-          Szia Bella! – köszönt Ő is, majd alaposan végigmért. – Huhha! Igazán gyönyörű vagy ma este.

-          Köszönöm. – mosolyogtam rá, és éreztem, hogy az arcom égni kezdett. – Mehetünk?

-          Igen, persze. – mondta és felém nyújtotta a kezét. Már éppen megfogtam volna a kezét, amikor Cameron visszarántott. – Cam, mi bajod van?

-          Mikor szándékozod hazahozni? – nem foglalkozva a kérdésemmel, egyenesen Jake-hez beszélt.

-          Nem tudom haver, attól függ, hogy alakul az esténk eleje. – kacsintott rám.

-          Tizenegyre legyen itthon. – mondta komolyan, Jake szemébe nézve.

-          Mi? – kérdeztem döbbenten. – Te meg vagy húzatva Cameron. – mondtam neki, majd elhúztam tőle a kezemet, amit még mindig fogott, és Jake-hez sétáltam.  – Majd jövök! – kiabáltam vissza neki, mikor az autónál álltunk.

-          Ezt megoldottad. – vigyorgott Jake, miután beültünk az autóba.

-          Néha annyira idegesítő tud lenni. – morgolódtam, miközben lassan elindultunk a kocsival.

-          Csak aggódik érted.

-          Néha túlságosan is.

Egész úton beszélgettünk. Egyszer sem állt be az a bizonyos kínos csend. Jake mindig tudja, hogy mikor mit mondjon. Az este még csak most kezdődött, de már nagyon jól érezem magam vele. Csak annyival másabb, mint Cameron. Ő folyamatosan viccelődik, míg Jake kicsit a komolyabb dolgok érdeklik. ezt nem úgy értem, hogy Cam nem tud komoly lenni, mert igen is tud, ha az adott helyzet megköveteli. Ő egy igazán nagyszerű ember. Ajj!  Túl sokat gondolok rá, miközben én Jake-kel randizom ma. Próbáltam kiverni a gondolataimból, és teljes erőbedobással a mellettem ülő fiúra koncentrálni. Jake éppen az új állásáról beszélt, amit jövő héten kezd az apja vállalatánál. Elmesélte, hogy már párszor dolgozott ott, és hogy már nagyon izgatott a munka miatt. Én persze biztattam, hogy biztos minden rendben lesz.