-Ühm..öhm..mi?-ült fel Brad, és nekem is egyből kipattantak a szemeim.
-Rachel? Te meg mit keresel itt?-nézett rám csodálkozva Tris.
-Mi? Öhm..én..jó én álmos vagyok hagyjatok!-húztam a fejemre a takarót, hátha így kimentem magam a kínos szituból. Sajnos a két fiú egyből átlátott rajtam és lerántották rólam a takarót.
-Rachel! Tudom, hogy te is benne vagy!-rázta Tris a mutatóujját.
-Aha. De még mennyire..-dünnyögtem és a párnát a fejemre téve hasra fordultam. Ezt át kellett volna gondolnom mégegyszer, ugyanis Bradley, aki már akkor elemében volt, rácsapott a seggemre.
-BRADLEY WILLIAM SIMPSON!-kiáltottam el magam mire pár másodperc trappolás után újabb kíváncsi fejek bújtak be az ajtón.
-Azta! Azt hittem, hogy csak beképzelem!-mosolygott Con csodálkozva.
-Rachel! Te itt vagy? El akartam menni érted..de asszem beelőztek..-biccentett a mellettem egy szál boxerben ücsörgő Brad felé.
-Az igazat megvallva, őt is ugyanígy megleptem a tegnap este. Vagyis..én elszöktem..
-MI???-akadt ki egyszerre a 3 fiú akik most hallották először, hogy tulajdonképpen megszöktem egy kórházból az éjszaka közepén.
-Miért nem tudtad megvárni a reggelt? Mi volt olyan fontos?-fürkészett csodálkozva Connor.
-Vic..-pillantottam szomorúan James-re, aki a kezét nyújtotta és felhúzott az ágyról.
-Még alszik..azthiszem..nem volt olyan rossz állapotban, haza is jöhetett, csak pihennie kell. Meg hát némi gyógyszer..-magyarázta James miközben az ajtó felé húzott. Benyitottunk. Az ágyban Vic ült. Szőke haja most kócosan meredezett mindenfele, sminkje lefolyt az arcára. James egyik pólója volt rajta. Gondolom ő is most kelt. Érkezésünkre abbahagyta gipsze piszkálását és örömében felpattant és mosolyogva a nyakamba ugrott.
-Rachel! Jajj Rachel! Kiengedtek? Úristen!!-ölelgetett.
-Hát..tulajdonképpen igen, de még vissza kell mennem elintézni pár dolgot..-magyaráztam, kicsit szépítve a dolgokat.
-Értem-mosolygott.
-Elviszem Rachelt a kórházba. Addig öltözz fel. Csináltunk neked reggelit. Lent vár. Sietünk-hajolt James barátnőmhöz és adott a szájára egy puszit.
-Rendben, sziasztok!-mosolygott Vic, mi pedig kijöttünk.
-Oké..fel kéne menni a MI hotelszobánkba, ahol elvileg tartózkodnunk kéne, mert ott vannak a ruháink.-nevettem fel.
-Jó, gyere.-mosolygott James, és miután elköszöntünk a többiektől is (gyors szájrapuszi Braddel, hmm..)elindultunk lifttel lefelé. Amikor kinyitottam az ajtót, azt hittem, hogy menten összeesek.
-Hát te meg ki vagy?-meredt a látogatómra James.
-Te mit keresel itt?-csodálkoztam én.
-Istenem Rachel! Már annyit kerestelek!-szólalt meg látogatóm.
Sziasztok! Sajnálom a késést, de a telefonom vacakol, és nem tudtam hamarabb felrakni. Elég rövid is lett. Bocsi. Azért remélem tetszik. Ha gondoljátok, írjátok meg, hogy szerintetek ki lehet "a látogató".
Szép napot!
- xx Mesy
