-Vic?-lepődtem meg. Barátnőm odakocogott mellém és átölelt. Visszaöleltem, vigyázva begipszelt karjára.
-Nagyon sajnálom, hogy csak most jöttem, de..mégis mi a fene történt?
-Hosszú..-forgattam meg a szemeim.
-Akkor próbáld összefoglalnj pár mondatban.
-Bradley Seggfej Simpson megcsalt, én pedig találkoztam egy sráccal, Blake Szipiszupikedves Davis-szel.
-Ahha...de akkor most mi lesz?-vonta fel fél szemöldökét Vic.
-Most? Szépen elmegyek Dylan-hez, aztán Blake-kel elmegyek a koncertre. Lehet, hogy Bradley egy seggarc, de a többiek megérdemlik-sóhajtottam.
-Értem. Egyébként láttam, hogy Luke itt van. Ugye ő az?-mosolygott.
-Igen-mosolyogtam én is.
-Helyes-kacsintott.
-Ne már Vic!-nevettem fel kínosan.
-Oké, befejeztem. Ha gondolod, átjöhetsz, és tarthatunk egy kis sorozat-maratont.
-Jobb lenne, ha te jönnél át. Tudod, Bradley..-motyogtam.
-Persze, értem. Akor 4 körü átmegyek. Viszek nutellát, meg karamellás fagyit. Egyéb óhaj-sóhaj?
-Nincsen-nevettem-de most megyek, Dylan-t csak úgy faképnél hagytam reggeli előtt. Biztosan aggódik-forgattam meg a szemeim.
-Persze, menj csak-ölelt át Vic és elsétált, én pedig megnyomtam a lift gombját.
Mikor az ajtó végre kinyílt, olyat láttam, amire tényleg nem számítottam. Bradley és a múlt esti szőke liba a liftben smároltak. Átfutott az agyamon, hogy milyen lehetőségeim vannak, de úgy döntöttem, hogy erős leszek, és mosolyogva beléptem a liftbe. Brad ellökte a lányt, és csodálkozva rám nézett. Rámosolyogtam és kiszálltam a liftből mielőtt bármit is mondhatott volna.
-Szia Dylan!-léptem be az ajtón.
-Szia Hugi!-rohant ki elém-mégsem adtad vissza neki a pulcsit?
-Nem-mosolyodtam el Blake-re gondolva.
-Húh, itt valami készül.-nevetett fel Dylan.
-Blake Davis a neve, ha tudni akarod-nyújtottam ki a nyelvem, mire ő kinevetett.
-Jól van-tette fel kezét védekezőn.
-Hé! Mi ez a sok táska?-néztem körbe a nappaliban.
-Rachel, kérlek ne borulj ki nagyon-kezdte Dylan.
-Ugye nem kell hazamennem?
-Mi? Dehogy! Hozzám megyünk. Úgy láttam, hogy nem szívesen találkozol Bradley-vel. Elmegyünk hozzám, elvégre ezt szeretted volna. Nem?-mosolygott, majd becipzározott egy bőröndöt.
-De! Igazad van! El akarok innen menni-bólogattam.
-Akkor segíts pakolni.
-Igazából, nemsokára it van Vic. Filmeznénk. Egyébként ő is jön velünk, ugye?
-Persze! Az anyukája rám bízta, és nem egy tinisztárra, akiről nem is tudja, hogy a pasija.
-Jól van. De a koncertre majd elmegyünk.
-Ha szeretnétek, akkor oké.
Összepakoltunk, nem sokkal utna pedig megérkezett Vic. Beszéltünk egy kicsit a holnapi utazásról, aztán megnéztünk néháy részt a PLL-ből. Vic 10 óra körül visszament a másik szobába, ugyanis aző cuccai még James szobájában voltak. Lefürödtem, és ahogy bedőltem az ágyba, el is nyomott az álom.
Egy újabb rész, jó olvasást!
- xx Mesy
