Never Forget You[BEFEJEZETT]

11.rész-Miért pont kék?-

-Hova mész?-hallottam Louis hangját.
Az ágyon feküdt,és egy focimeccset nézett,de távozásomra felkapta a fejét.
-Öhm,megnézek egy-két dolgot a városban-improvizáltam.
-Jó,de sötétedés előtt gyere vissza!-kért kedvesen.
Mi?Ez nem az igazi Louis!
Bólintottam,majd amilyen gyorsan csak tudtam,végigsprinteltem a folyosón.
Kb tíz óra lehet,így a srácok szerintem visszafeküdtek aludni.Mindegy.
A hotel elé érve hívtam egy taxit,ami pár perc alatt ideért,én pedig bepattantam,és elmondtam a címet.
Hogy hova megyek?
Úgy gondoltam,hogy rámfér egy kis stílusváltás,ezért először egy tetoválószalonba megyek,utána meg fodrászhoz,végül körmöshöz,hamár múltkor említettem.
Félreértés ne essék,nem akarok egy széttetovált picsa lenni,szimplán csak tetszenek.
Szóval miután leparkoltunk a szalon előtt,kifizettem a fuvart,majd bementem.
Rajtam kívül csak egy férfit tetováltak éppen,úgyhogy nem volt nagyon tömve a hely.
Elmondtam az egyik ott dolgozó srácnak az elképzeléseimet,amiből ő egy jó kis ötletet csinált,úgyhogy végül is azt tetováltattam magamra.(lent kesz kép mindenről szerk.)
Nem volt valami fájdalommentes,sokszor tartottunk szünetet,de a végeredményért megérte.

Ezután utam a fodrászathoz vezetett,ahol szintén az egyik fodrászcsaj összerakta az elképzeléseimet,és egy gyönyörű hajat csinált nekem.
Ezután már csak a plázába kellett mennem,ahol beültem egy műkörmös szalonba,és gyönyörű körmöket csináltattam magamnak.

Este nyolcra keveredtem haza,és kélekben felkészültem a lecseszésre,amit Louis-tól fogok kapni,ugyanis mivel január van,már fél nyolc körül sötétedni kezd.
A lift tükrében még egy utolsó pillantást vetettem a hajamra,majd a folyosón végighaladva a szobámba mentem.
Amint benyitottam,meg sem tudtam szólalni,ugyanis Louis a karjaiba zárt,és nem úgy tűnt,mint aki valaha is el akarna engedni.
-Louis...na...megfojtasz-mondtam elfojtott hangon.
Louis észbe kapott,és elengedett,de le nem vette rólam a szemét.
-Hol voltál?Aggódtam,nem tudtalak elérni!-mondta.
-Bocsi.Itthon hagytam a telefonomat-vontam vállat.
Pillantásával követte minden mozdulatomat,én pedig egy mély levegőt véve felkapcsoltam a nagyvillanyt,mivel eddig csak az éjjeli szekrényen lévő égett.
A normális fénynek köszönhetően Louis meglátta a hajamat.
Szája egy 'o' alakot formázott,és csak annyit bírt kinyögni:
-Miért pont kék?
Nevetve megvontam a vállamat,majd levettem a kabátomat,és a pulcsimat.
Persze egyből kiszúrta a lefóliázott jobb csuklómat,így elkapta a kezemet,és vizsgálni kezdte.
-Mit jelképez?-kérdezte.
-Az életemet.Sokszor darabokra törtek,és a mélybe taszítottak,de én tartottam magam-mondtam.
-Még valami?Köldök pc esetleg?-nevetett fel.
-Az eleve volt-legyintettem.
-Mivan?-kerekedett ki a szeme.
Válaszul felhúztam a pólómat,és megmutattam a köldök pc-met,amit még két éve csináltattam.
-Szép-bólintott.

Ezután elmentünk fürdeni,majd befeküdtünk az ágyba,és beszélgettünk.
Nem tudom,hogy miért lett hirtelen ilyen rendes,de inkább kiélvezem ezt az időt,amíg tart.
-Amúgy nem ma este kéne továbbmennünk?-kérdeztem már félálomban.
-Paul átrakatta holnap délelőttre-dörmögte Louis.
Lehunytam a szemem,majd kényelmesen elhelyezkedtem,és betakaróztam.
-Jó éjt Louis...
-Jó éjt Zoe!