Never Forget You[BEFEJEZETT]

10.rész-Szabadnap-

Louis szemszöge:

Leültem az ágy mellé,és kisöpörtem egy tincset az arcából.Arca békés volt,mintha csak aludt volna.
Lenéztem a kezére,ami egy fásliba volt tekerve.Fájt látni,hogy miattam van itt.Fél óráig szótlanul ültem mellette,és az arcát néztem.
Aztán Harry szólt,hogy ideje menni,mert késő van.
-Menjetek nyugodtam,én maradok.Holnap úgyis szabadnap van és csak este megy a gép-mondtam.
Hazz bólintott,majd a többiekkel együtt hazament.

Zoe szemszöge:

Szemeimet nehezen tudtam kinyitni,de végül egy kis próbálkozás után sikerült.Körbenéztem a szobában,és megállapítottam,hogy egy kórteremben vagyok.Beugrott minden,a vitánk Louis-sal,és hogy bezárkóztam a fürdőbe.
Bal kezem sajgott,ezért odanéztem.Be volt kötve,és mindenféle csövek lógtak ki belőle.
De ami elég szokatlan volt számomra,az az volt,hogy valaki a kezemet fogta.
Felnéztem az illetőre,és....és Louis volt az.Szemei csukva voltak,és édesen szuszogott.Óvatosan elengedtem a kezét,és két oldalról megtámasztva magamat,megpróbáltam fölülni.
De a bal a kezembe hatalmas fájdalom nyilallt,így felszisszentem,és egy-két könnycsepp is végigördült az arcomon.
Inkább visszafeküdtem,és az alvó Louis-ra néztem.
Nem hagyhatom cserben a bandát,nem mehetek haza.Viszont ezek után nem tudnék minden nap Louis szemébe nézni.
Louis mocorogni kezdett,majd kinyitotta gyönyörű tengerkék szemeit,és rámnézett.
Úristen,Zoe miket beszélsz már?
-Szia-mondta halkan.
-Szia-mondtam,és ahelyett,hogy ránéztem volna,a körmeimről kezdtem lekaparni a körömlakkot.
El kéne menni körmöshöz.Mindegy.
-Hogy vagy?-kérdezte.
-Jól-bólintottam.
-Szólok az orvosnak,hogy felkeltél-sóhajtott,majd felállt és kiment.
Tudom,hogy magát hibáztatja emiatt,de nem tudok vele mit csinálni.
Néhány perc múlva egy fiatal férfi jött be a kórterembe,és megnézte a papírjait.
-Nos Zoe,mivel az eredményei jók,ezért egy óra múlva hazamehet,de ne erőltesse meg magát!-mondta,majd köszönés után kiment.
Ezután bejött egy nővérke,aki kiszedte a kezemből a csöveket és egy új kötést rakott rám.
Az utcai ruháim az ágy melletti széken voltak,így azokat is felvettem.
Ugyan egy kicsit megszédültem,de végülis kimentem a folyosóra,ahol aláírtam minden papírt.
Louis a kijáratnál várt,így miután Paul megérkezett,beszálltunk a fekete kocsiba,és elindultunk.

Mikor a hotelhez értünk,szép komótosan kiszálltam az autóból,és az előcsarnokon keresztül a lifthez mentem.Paul és Louis szótlanul jöttek mögöttem.A lift szerencsére pont itt volt,így beszálltunk,majd megnyomtuk a 10-es gombot.
Mikor felértünk a kívánt emeletre,ahogy kinyílt az ajtó,egy párna találta el telibe az arcomat.
-Uppsz,azt hittem Zayn lesz az!-mentegetőzött Harry.
A folyosóra lépve a következő látvány fogadott.
Harry,Liam és Niall egy szál alsógatyában párnacsatáznak,és ha jól láttam,Niall-nél még tejszínhab is volt.
-Fél órára hagyom itt őket,erre disznóólat csinálnak-mondta unottan Paul,és inkább bement a szobájába.
Elnevettem magam,majd én is hasonlóképpen tettem,és a szobám felé vettem az irányt.
Amint benyitottam,éreztem a szobában terjengő "Louis illatot„.
Úristen miket beszélek már megint?!

Bevetődtem az ágyba,és a telefonom GPS-e segítségével elkezdtem keresni a mai programom helyét.