Never Forget You[BEFEJEZETT]

18.rész-Vacsora-

Másnap este:

-Zoe,kész vagy már?-hallottam a konyhából Louis hangját.
Torkomban hatalmas gombóccal néztem bele a tükörbe,és próbáltam lenyugodni.
Egy fekete,combközépig érő ruha volt rajtam,egy fehér magassarkú,szolid smink és begöndörített haj.
Ma megyünk randizni Louis-sal,és hát kicsit nagyon izgulok.
Megigazítottam a ruhámat,majd az ágyról felkaptam a táskámat,és a konyhába mentem.
Louis éppen vizet ivott,de amikor beléptem kiköpte azt.Elnevettem magam,és feltűnésmentesen végigmértem.
Egy fehér ing volt rajta egy fekete csőgatyával,na meg az elmatadhatatlan fekete Vans cipőjével.
Hihetetlenül nézett ki.
-Gyönyörű vagy!-nyögte ki nagy nehezen.
-Köszi!-pirultam el.
-Mehetünk?-kérdezte.
Bólintottam,majd kimentem az ajtón,Louis pedig mögöttem lépkedett.

A szálloda parkolójába érve,Louis egy fekete terepjáróhoz vezetett,majd udvariasan kinyitotta nekem az ajtót,végül ő is beült.
-Hová megyünk?-kérdeztem.
-Vacsorázni-mosolygott Louis.
A melletünk elsuhanó házakat kezdtem nézni,és egy idő után megállapítottam,hogy valami gazdag negyedbe megyünk.
Igazam lett,ugyanis az autó nem sokkal később megállt egy gyönyörű étterem előtt.
Louis megint kinyitotta nekem az ajtót,majd a kocsit beriasztotta.
A bejárathoz érve,Lou kinyitotta előttem az ajtót,majd az egyik pincérhez lépett.
-Tomlinson névre van foglalásom!-mondja
A pincér bólint,és egy kétszemélyes asztalhoz vezet minket,az étterem egyik eldugotabb sarkában.
Felvette az italrenselést,majd elment.
Én limonádét,Louis meg bort kért,mivel felajánlottam,hogy visszafelé vezetek én.
-Tényleg leugrottál volna?-kérdezte hirtelen.
-Louis muszáj?-szenvedtem.
-Zoe!Kétszer próbáltad megölni magadat....miattam-suttogta az utolsó szót.
-Louis,megtörtént,ennyi!-mondtam.
Megadóan sóhajtott egyet,majd másról kezdtünk el beszélgetni.
Közben kihozták az italokat,és kaját is rendeltünk.
-Egyébként apukád hol van?-kérdezte Louis.
-Elhagyott minket,amikor kicsi voltam.-vontam vállat.
-Sajnálom,nem akarta..-kezdte,de félbeszakítittam.
-Semmi baj Lou.Nem tudhattad!-mosolyogtam rá.
Ő is elmosolyodott,majd a banda régi életéről kezdtem faggatni.
Mesélt egy csomó hülyeséget amit közösen csináltak,de aztán kihozták a kajánkat.
Nagyon finom volt,én spagettit kértem,ami nagyon ízlett.
Mikor a desszertet is befejeztük-Louis leette a nadrágját-,Lou fizetett,majd hazafelé indultunk.
Louis odaadta a kocsikulcsot,én pedig beszálltam a vezetőűlésbe.
Állítgattam egy kicsit a visszapillantót,meg az űlést,amit Louis ciccegve vett tudomásul,majd gázt adtam,és elindultam.
-Indexelj!-szólalt meg,amikor kikanyarodtam a főútra.
-Lassíts,az piros lesz!-mutatott előre.
-Louis!-csattantam fel.
-Igen?
-Bízz a vezetési tudásomban!Nekem is van kocsim!-szóltam rá.
-Milyen kocsid van?-kérdezte.
-Audi R8-mondtam.

Mikor a hotelhez értünk leparkoltam,majd kiszálltunk,és felmentünk az emeletünkre.
-Köszönöm az estét Louis!-szólaltam meg a liftben.
-Nincsmit!-mondta,majd megölelt.
Kicsit meglepődtem,de végül visszaöleltem.

Miután megfürödtem,Louis ment utánan,én meg az ágyon ülve laptopoztam.
Felnéztem néhány közösségire,visszakövettem pár embert,majd kikapcsoltam a laptopot.
Louis is kijött a fürdőből egy szál bokszerben,mire én akaratlanul is az ajkamba haraptam.
Louis felém villantott egy sármos mosolyt,amibe biztos hogy belepirultam,majd befeküdt mellém.
Lekapcsoltam a villanyt,majd betakaróztam.
-Jó éjt Zoe!-suttogta Louis.
-Neked is!-motyogtam félálomban,majd néhány perc múlva elaludtam.