Never Forget You[BEFEJEZETT]

35.rész-Van itt valaki Louis-

2 nap múlva:

-Ez az?-állt meg Louis az én jól ismert kertesházam előtt.
Mosolyogva bólintottam,majd kiszálltam a kocsiból,és a csomagtartóhoz mentem.
Kivettem a cuccaimat,majd Louis-hoz léptem,aki kiszállt az autóból.
-Holnap reggel jövök érted!-mondta,és homlokát az enyémnek döntötte.
Holnap fodrászhoz megyek,és Louis valamiért ragaszkodott ahhiz,hogy eljöjjön velem.Hát oké.
-Oké-mondtam.
Lehunytan a szemem,majd a következő pillanatban Louis ajkait éreztem az enyémeken.Kezenet a nyaka köré fontam,ő meg átkarolt a derekamat.
Mikor elváltunk egymástól,még néhány másodpercig a jégkék szempárba néztem,majd felkaptam a cuccaimat,és a kapu felé indultam.Beírtam a kódot,mire az kinyílt,én meg a kertbe jutottam.A bejárati ajtót is kinyitottam,és mielőtt becsuktam volna,egy utolsót intettem Louis-nak,aki a kocsijának támászkodva nézett.
Az előszobában szokásomhoz híven ledobtam a cuccaimat,majd beljebb mentem a házban.
Minden úgy volt,ahogy hagytam,úgyhogy vállat vonva kinyitottam az ablakot.

A napom nagyrészt azzal telt,hogy a mosógépet pakolgattam ki-be,és a tiszta ruhákat behajtogattam a szekrényembe.
Voltam bevásárolni is,beszéltem telefonom Louis-sal,úgyhogy itt végetért a tevékenységlistám.
Egy tál popcorn-nal vetődtem le az ágyamra,és egy gombnyomással elindítottam a DVD-t.
Ahhoz képest,hogy vígjáték volt,unottan dobálgattam a popcorn-t a számba.

A film felénél furcsa hangokat hallottam a kertből,így leállítottam,és füleltem.
Néhány percig nem hallottam semmit,és kezdtem is megnyugodni,amikor a földszintről hallottam a hangokat.
Vadul dobogó szívvel álltam fel az ágyról,majd az ajtó felé indultam.Útközben a szekrényről felkaptam egy vázát,és azzal a kezemben indultam meg.
Kiosontam a folyosóra,és körbenéztem.
Lentről jöttek a hangok,így a számba harapva indultam a lépcső felé.
Mit ne mondjak,kicseszettül féltem.Persge,hogy féltem,lehet,hogy betörtek hozzám.
A lépcső tetejéhez érve egy mély levegőt véve lelestem a nappaliba.
Egy kicsi kellett ahhoz,hogy a vága ne essen ki a kezemből.
Egy feketébe öltözött ember mászkált odalent.
Amilyen gyorsan csak tudtam,visszasprinteltem a szobámba,és kulcsra zártam az ajtót.
Remegő kezekkel kezdtem keresni a telefonomat,majd mikor a kezembe akadt,tárcsáztam.Nem tudtam visszatartani a könnyeimet,de ez volt most a legkisebb bajom.A telefon kicsöngött,majd Louis vidám hangja szólt bele.
-Szia kicsim,máris hiányzom?
-Van valaki a házban Louis!-mondtam kétségbeesetten,és elsírtam magam.