Never ending + lrh ; folytatódik

1.0

Mosolyogva szállok ki az autóból. Hát rendben Hemmings, ha neked új játékok kellenek, hát megkapod. Idővel.

- Sziasztok. - köszönök, és gyorsan megölelem Corát. Leülök mellé a kanapéra, miközben folyamatosan érzem magamon Luke tekintetét.

- Gondolkoztam rajtatok. - szólal meg Michael. Kérdőn felhúzom a szemöldökömet, és megpróbálom figyelmen kívül hagyni, Luke paranoiás arcát.

- Igen? - mosolygok rá szivárványra.

- Mivel te meg Luke együtt vagytok, és te vagy a mamám. - néz rám, majd egy vigyorral az arcán Lukera pillant. - Ezért te leszel a papám.

Felnevetek.

- Jó tudni. - mondom hátra tűrve az egyik hajtincsemet. Fenyegetően villantom a tekintetemet Lucasra. - De nem fogunk papás mamást játszani. - tátogom neki. Ő úgy tesz mintha nem értené.

- És mi mik vagyunk? - kérdezi Calum.

- Te jelenleg senki, mivel egy seggfej voltál egy lánnyal. - forgatja meg a szemeit Lucas. Megdöbbenve nézek a szőkére.

- Hogymi? Téged érdekel, hogy hogyan bánnak egy lánnyal? - kérdezem tettetett, és egyben túl játszott meglepettséggel a hangomban.

Unott pillantással jutalmaz meg.

- Az is érdekel, hogy veled, hogy bánnak. - kék íriszei a szemeimbe fúrodnak.

- Szóval én nem vagyok lány?

- Tessék? - kérdezi értetlenül.

- Azt kérdeztem, hogy téged érdekel, hogy hogy bánnak egy lánnyal, erre te azt mondtad, hogy az is érdekel, hogy velem, hogy bánnak. Szóval, te ezzel azt akartad velem közölni, hogy én nem vagyok lány?!

- Hogy tudod ennyire kiforgatni a szavaimat?

- Nem forgatom ki! - mondom, miközben össze fonom a mellkasom előtt a karomat.

- Akkor ez mi szerinted? - kérdezi idegesen.

- Csak gondoltam beszélgetek veled. - vonom meg a vállaimat. Cora megfogja a kezemet, ami nagyon jól esik tőle.

- Ez neked beszélgetés?!

- Tudod egy beszélgetés nem abból áll, hogy egymás torkán dugjuk le a nyelvünket. Az nem kommunikáció.

- Dehogyis nem.

- Igen, a te kommunikációs technikád, Hemmings. - forgatom a szemeimet.

- Hé srácok, azt hiszem eltértünk kicsit a témáról. - vakarja meg kínosan a tarkóját Ashton. Egyszerre pillantunk a szőkével, Ashre.

- Ki kérte, hogy bele szólj? - kérdezi Luke feszülten.

- Egyet kell értenem Lukekal. Senki nem mondta, hogy meg kell szakítanod a veszekedésünket.

Ashton értetlenül tárja szét a karjait.

- Itt mindenki idióta?! - felhúzott szemöldökkel nézek rá. - Jó, rajtad és rajtam kívül. - Cora megköszörüli a torkát. - Jó, meg Corán kívül.

- Ja, igen, jól látod. - helyeslek vele.

- Nem próbálhatnánk végre? - masszírozza az orrnyergét Calum. - Nem sokára le kell lépnem.