Egy történet arról, amikor két átlagos és magányos fél egymásra talál, kicsit sem mindennapi, ezen felül megfelelő helyzetben. A tiltott kapcsolatuk minden probléma ellenére virágzásra képes vagy hervadásra ítélt?
"-Odaadtam neki a szüzességem.-bu...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
~Valószínűleg csak azért érzek így, mert ő az a férfi, aki soha, de soha nem lehet az enyém. Ő a tiltott gyümölcs, és az ilyesmi a könyvekben, filmekben baromi romantikus, de a való életben nem más, mint színtiszta gyötrelem.~
Rebecca Chance
▁▁▁▁▁▁დ▁▁▁▁▁▁▁
Dee Robinson~
Reggel apró puszikra ébredtem, amik nyakam vonalán terültek el. Erős karok csavarodtak testemre, és egy édes férfi zümmögő, mély hangját hallottam nemsokkal fülem mellől. Elmosolyodtam, majd nemsokkal azután, hogy felnyitottam a szemeimet, beletúrtam göndör hajába.
-Jó reggelt Hercegnőm.-szólt reggeli, mély hangján, miközben szorosabban kezdte átölelni fedetlen testemet. Jól eső érzés volt a közelében lenni és olyasvalamit megtapasztalni vele, amit eddig senki mással nem tettem.
-Neked is.-fordultam felé, és néztem bele gyönyörű szemeibe. Szinte csillogtak, ahogy a nap fényt szórt rájuk-Muszáj iskolába mennünk?-kérdeztem egy reménnyel teli mosollyal. Elhúzta a száját, majd könyökeire támaszkodott.
-Sajnos.-válaszolt elhúzott szájjal, nemsokkal később közelebb hajolt és édes puszit nyomott az ajkaimra, amelyet másodpercek alatt mélyítettem el, ezzel ösztönözve arra, hogy még közelebb férkőzzön hozzám.
-Mr. Styles, most felejtse el, a reggeli affért.-mondtam, akárha megakartam volna szidni, bár mindössze csak játékosságból hajtottam ezt végre. Elvigyorodott, ezután kissé eltávolodott tőlem-Használhatom a fürdőt?-kérdeztem pár perc múlva, mire kedvesen mosolyogva bólintott egyet. Tette után kikászálódtam az ágyból, majd meztelenül sétáltam végig azon a rövidecske úton, ami a fürdőszoba felé vezetett. Mindvégig éreztem magamon a tekintetét, de ez csak még nagyobb önbizalommal töltött el.
Percekkel később a csuklómon lévő hajgumival feltűztem a hajam, utána pedig folyatni kezdtem magamra a meleg vizet. A gondolataim visszakalandoztak a tegnap éjszakához, és a szívem mérhetetlenül összeszorult közben. Mégis miért tettem ezt? Nem szabadott volna engednem a csábításának, és neki sem az enyémnek. Olyannyira vonzódtunk egymáshoz, hogy képtelenek voltunk abbahagyni azt, amit elkezdtük. Pedig az lett volna a legjobb. Már a legelején, csírájában elfojtani a dolgokat. Nem csinálhattuk ezt magunkkal és a jövőnkkel.
A morfondírozásomból két erős kar szakított ki, amelyek körém csavarodtak, míg a tulajdonosuk apró puszit nyomott nyakam vékonyka bőrére. Nagyon nyeltem az érzésre, és néhány másodpercig lecsuktam a szemeimet.
-Megbántad a tegnap estét?-szólalt fel alig pár perc után. Összepréseltem az ajkaimat, és lesütöttem a szemeimet.
-Nem tudom.-motyogtam magam elé, nemsokkal később irányába fordított, majd a falnak nyomott. Egyik kezét fejem mellé tette, míg a másikat vállamhoz közelebb helyezte. Smaragdszín tekintetével vizslatott tovább, amikben láttam a zavarodottságot és az aggodalmat.
