Egy történet arról, amikor két átlagos és magányos fél egymásra talál, kicsit sem mindennapi, ezen felül megfelelő helyzetben. A tiltott kapcsolatuk minden probléma ellenére virágzásra képes vagy hervadásra ítélt?
"-Odaadtam neki a szüzességem.-bu...
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
~Mit tagadjam, mindig is szerettem ezeket a váratlan találkozásokat, különleges embereket, történeteket, azokat a pillanatokat, amikor képesek vagyunk szabadon megosztani valaki mással a legtitkosabb vágyainkat és gondolatainkat. Amikor valami elvesztett szépségre vágyva úgy merítünk a párbeszédből, hogy új ismeretre vagy új érzésre teszünk szert.~
Balogh Boglárka
▁▁▁▁▁▁დ▁▁▁▁▁▁▁
Dee Robinson~
Az iskola első napján, mindenki izgul, vagy egy kis szorongás van benne. De már a harmadik hétben mindenki leenged és csak próbálja túlélni a napot. Nos én is ezt akartam. Csak túlélni valahogy, ám nem tűnt olyan könnyűnek a dolog.
Lisa, a legjobb barátnőm már reggel egy furcsa hírrel fogadott a parkolóban. Valami új tanárról és arról beszélt hogy milyen helyes, meg arról, hogy valószínűleg az irodalom tanárunk lesz. Én egy ideig csak hallgattam a mondani valóját miközben erről a titokzatos tanárról beszélt, de utána csak elengedtem mindent a fülem mellett, és talán negyed órát azzal töltöttem, hogy a mobilomat nyomkodtam miközben Lisa csak beszélt és beszélt.
-Figyelsz te rám?-hangja hisztérikusan csengett. Felpillantottam rá és mosolyogva bólintottam. Mikor tovább folytatta, csak lehajtottam a fejem, és újra beletemetkeztem a telefonomba.
Pár perc múlva hallottuk a becsengőt, ami arra hívta fel a figyelmünk, hogy ideje a termeinkbe fáradni. Nos, ha jól tudtam, akkor földrajz óránk következett, de mivel még az órarendet nem ismertem kívülről ezért nem tudtam biztosra.
Lisa és én elindultunk a bejárat felé. Egy rövidnadrág és egy ujjatlan felső volt rajtam a meleg miatt, így éreztem magamon néhány oda nem illő tekintetet. A barátnőm belém karolt, és ahogy beléptünk a folyosóra, szinte azonnal nekimentem valakinek. Testem egy kemény mellkasnak csapódott, és földre kerültem, ahogy az előttem álló is ott végezte. Lisa csak nagy szemekkel nézte a jelenetet. Felvezettem a tekintetemet az előttem lévő férfire, akinek göndör haja a válláig ért, gyönyörű smaragdzöld szemei pedig mintha lyukat égettek volna arcomba. Hirtelen felpattant, és kezet nyújtott felém. Elfogadtam, de ahogy hozzáértem, mintha ezer és ezer szikra csapott volna át róla rám. Ahogy felhúzott, még öltönyén keresztül is lehetett látni izmos karját.
-Máskor nézz a lábad elé.-mondta majd elengedte kezem és kikerülve elment mellettem. Közben megéreztem férfias illatát, amelytől megremegtek a térdeim.
-Elnézést.-suttogtam utána, bár biztos voltam benne, hogy már nem hallja. Bámultam utána, akárha egy két lábon járó cukorka lett volna, amelyet csak az üzlet kirakatán keresztül kémlelhettem.
