Egy történet arról, amikor két átlagos és magányos fél egymásra talál, kicsit sem mindennapi, ezen felül megfelelő helyzetben. A tiltott kapcsolatuk minden probléma ellenére virágzásra képes vagy hervadásra ítélt?
"-Odaadtam neki a szüzességem.-bu...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
~Ha a rossz úton indulsz el, minden, ami történt, az ellened irányuló összeesküvés bizonyítéka lesz.~
Aldous Huxley
▁▁▁▁▁▁დ▁▁▁▁▁▁▁
Dee Robinson~
A napok teltek múltak és csak azon kaptam magam, hogy Harry-vel már több, mint egy hete alkottunk egy párt. Valójában nem lehettem volna annál boldogabb, mint akkor, ugyanis minden úgy alakult, ahogy számunkra remek volt. Egyszer sem éreztem magam rosszul, mert egy olyan férfivel voltam együtt, aki tiltott volt a számomra, sőt egy pillanatig sem feltételeztem azt, hogy nem lennénk remek csapat. Emellett abban is biztos voltam, hogy a göndör hajú is így gondolta, ugyanis számtalanszor elmondta mennyire örült annak, hogy végül nem féltünk megpróbálni. Alig néhány napja érkezett neki egy levél, miszerint be kellett mennie egy tárgyalásra a válásával kapcsolatban, így ezért bármennyire is örült a hírnek, kissé tartott attól, hogy a bíróságra kellett mennie, ugyanis nem volt legális viszonyunk, és erre nem feltétlenül jöttek volna rá, a felesége elkotyoghatta, hogy több dolgot kapjon meg a válás után. Mindenesetre próbálkoztunk kiélvezni az időnket együtt.
-Viszlát!-köszöntünk el a boltos férfitől a mellettem sétáló Lisa-val, miközben a kezünkben tartott táskákat fogtuk. A hétvégén volt időnk eljönni vásárolni, aminek a szőke lány rettenetesen örült, ahogyan én is, elvégre már nagyon régen volt ehhez hasonló programunk. Sőt, bármiféle egyéb.
-Szerintem üljünk be oda, szörnyen elfáradtam.-kuncogott fel a mellettem sétáló, majd egy kávézó felé intett, ahova valóban be is tértünk. Hangulatos hely volt, és szerencsére alig lézengtek, így akadt helyünk nekünk is. Lepakoltuk a táskákat magunk mellé, majd amint egy pincér felénk jött leadtuk a rendelésünket. -Beszélni akartam veled valamiről.-nyelt nagyot Lisa, és zavartan nézett rám, amelytől egyre jobban aggódni kezdtem a legjobb barátnőm miatt. Eléggé riadt volt, amellett valószínűleg fontos dologról akart beszélni, ugyanis tekintete komoly volt. Viszont még mielőtt belekezdhetett volna mellénk ért egy ismerős alak, aki miután megjelent az asztalnál, ahol helyet foglaltunk mosolyogva ránéztem.
-Hát te mit keresel itt? Azt mondtad pénteken, hogy a nagyszüleidhez mész.-értetlenkedtem, de ennek ellenére megveregettem magam mellett a helyet, hogy nyugodtan üljön le, mire hasonlóképpen tett. Dylan megrántotta a vállát, de nem válaszolt és inkább csak a szemben lévő szőke lányt figyelte, így én is felé fordítottam a tekintetemet-Miről akartál beszélni?-kérdeztem rá, annak ellenére is, hogy a fiú mellettünk volt. Azt gondoltam, mivel jóban voltunk vele, ezért könnyedén beavatta volna Őt is, viszont sokkalta súlyosabb problémának tűnt amit kiakart ejteni, ugyanis megrázta a fejét, majd lehajtotta az.
