Egy történet arról, amikor két átlagos és magányos fél egymásra talál, kicsit sem mindennapi, ezen felül megfelelő helyzetben. A tiltott kapcsolatuk minden probléma ellenére virágzásra képes vagy hervadásra ítélt?
"-Odaadtam neki a szüzességem.-bu...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
~A szerelem a bizonyosság érzése, amikor ráébredsz, hogy a másik feled nélkül nem tudsz, és nem is akarsz élni. Amikor találkozol valakivel, és a szíved kiugrik a helyéről. Fürödni akarsz a tekintetében, és elolvadni a szeretetében. Az érintése, az illata, a hangja, a nevetése után sóvárogsz, és minden percet vele akarsz tölteni. ~
A. O. Esther
▁▁▁▁▁▁დ▁▁▁▁▁▁▁
Dee Robinson~
-Szóval akkor most minden rendben van közöttetek?-szegezte nekem a kérdést Lisa, miközben az iskola felé sétáltunk. Harry nálunk aludt az éjjel, így sokkalta jobban éreztem magam, annak ellenére is, hogy egy újabb iskolás napra virradtunk. Reggel megpillantottam Őt, miközben aranyosan szuszogott mellettem és ez egy plusz löketet adott arra, hogy elviseljem a tanulást. Bár, valójában nem azzal volt a bajom, hanem egyszerűen csak nem szerettem bejárni, bár mostanság ez sem volt aktuális, hiszen csaknem naponta volt vele órám.
-Minden a legnagyobb rendben.-vigyorogtam rá, és tisztában voltam vele, sokkal boldogabb voltam, mint eddig valaha is. Ilyen lett volna, amikor az ember megtalálja az a személyt, akire szüksége volt az életében? Ugyanis, akármennyire is klisésen hangzott, már akkor éreztem a férfivel kapcsolatban egy meleg érzületet, amely minden egyes másodpercben felforrósította a bordáim között ketyegő szívemet.
-Ezt jó hallani.-válaszolt a lány, majd előttem lépett be az iskola kapuján. Íriszeimmel egyből a göndör hajú férfit kerestem, aki még nem tartózkodott ott, ugyanis neki még haza kellett mennie, mielőtt még a munkahelyére érkezett volna, hiszen nem volt nála tiszta ruha, mert nem úgy készült, hogy velem alszik, bár valójában én sem. Mindenesetre örültem neki, hiszen a karjaiban lenni egész éjjel az összes létező dolognál jobb volt, amit eltudtam képzelni.
-Dylan kivágott minket a videóból, szóval könnyen megtudtuk beszélni a nézeteltéréseinket, és mint kiderült, valóban válnak a feleségével, ezért nem láthattunk rajta jegygyűrűt.-magyaráztam, mire a szőke lány csak bólintott egyet. Nem tűnt úgy, mint akinek jó kedve volt, így megfogtam a karját-Valami baj van?-vontam össze a szemöldökömet-Ugye nem ittál megint?-hoztam fel, és bár nem voltam valami tapintatos, muszáj volt feltennem neki ezt a kérdést.
Megforgatta a szemeit, majd ellépett mellettem, hogy a terem felé menjen.
-Nem, akkor is csak amiatt csináltam, mert teljesen szétszórt voltam, az iskola teljesen leszívott, szóval szükségem volt egy kis feltöltődésre.-informált, bár nem igazán hittem el neki ezt a magyarázatot. Aggódva néztem utána, és akkor már bántam, hogy ismételten vígan beszéltem neki a kapcsolatomról Harry-vel, hiszen megeshetett, ettől sem volt a legjobban, mert mostanában egyetlen egy kapcsolata sem volt, mindössze alkalmi partnerei akadtak-Inkább készülj elő, mert Mr. Styles-al lesz óránk.-emlékeztetett, és már majdnem felnevettem, amilyen hanglejtéssel kiejtette a férfi nevét.
