HOW TO BE A HEARTBREAKER

twelve

Egész életemben előre megfontoltan cselekedtem és sosem csináltam semmi olyat, ami nem éppen jó kihatással lehetett volna a jövőmre. Maximalista voltam, mindent megterveztem, még az életemet is. Igazából ez az egész talán már akkor felborult, mikor belementem Calum tervébe, de az igazi seggberugást mégis ez adja.

Két kezem közé fogom Calum arcát, majd kicsit sem gondolkodva ajkaimat az övéinek nyomom. Érzem, hogy kicsit meglepődik, de aztán rögtön visszacsókol, én pedig nagyon remélem hogy érti a szitut és nem azért csókol vissza, mert szeretné.

Oké, azt hiszem most már értem hogy miért akar minden lány Calummal járni. Hiszen eszméletlenül jól csókol! És ha így csókol, akkor vajon milyen lehet az ágyban...

Jézusom, nem hiszem el hogy ezen gondolkozok!

Megérzem Calum meleg tenyerét a derekamon, mire a gyomrom összeugrik. Valószínűleg mindenki minket néz, de az egyetlen akinek jelenleg számít a tekintete az Ashton. Nem tudom, hogy hány másodperce csókolózunk már, minden esetre még nem szeretném megszakítani.

Mikor kilencedik elején szerelmet vallottam Calumnak azt vártam, hogy majd ő is ezt teszi és akkor elcsattan a csók, mindenki tapsol blablabla. Naiv álmok. De tényleg, szerintem akkor az volt a legnagyobb vágyam, hogy Calum Hood - az akkori legjobb barátom - megcsókoljon. Most pedig tizenkettedik év közepén én magam kaptam le Calumot, ráadásul a menza közepén ahol mindenki láthatja, ahogy smárolunk. Totális seggberúgás.

Lassan elhúzódok, majd kinyitom a szemeimet. Igazából észre sem vettem, hogy lehunytam őket. Ajkaim bizseregnek és halvány késztetést érzek rá, hogy újra megcsókoljam. Calum csillogó szemmekkel és tátott szájjal néz rám.

- Ne haragudj. - suttogom, majd alig észrevehetően Ashton felé pillantok, akinek az arcáról többféle érzelmet is le lehet olvasni, de az első és legfontosabb a féltékenység. Calum továbbra is csak néz rám, én pedig visszafordulok az asztal felé, majd hogy megmaradjon a látszat, ujjainkat összekulcsolom. Nas és Michael kikerekedett szemekkel néznek rám, mire felvonom a szemöldökömet. Ezért még jó sok kioktatós dumát fogok kapni Nastyatól...

Nagyot nyelek, majd körbenézek. Igazam volt, minden egyes tekintet ránk szegeződik, még a konyhásnénik is minket mustrálnak, vagyis inkább engem. Senki nem nézte volna ki Lynette Roseból, hogy lekapja Calum Hoodot, mindenki előtt. Hát megnyugodhatnak, én sem néztem volna ki magamból, de a helyzet megkívánta. Ashton és a fehér rózsái elmehetnek a francba.

Nastya váratlanul felpattan a padra, majd elkiáltja magát.

- Nem láttatok még csókolózó embereket? Mit kell bámulni? - és mintha pisztolyt tartott volna a fejükhöz, mindenki sebesen elfordítja a tekintetét rólunk, de persze egyből beszélgetni kezdenek. Nas elégedetten huppan vissza Mike mellé, aki elnyílt ajkakkal néz rá.

- Szívesen Mrs. LekapomCalumHoodot. - mondja nekem, mire megforgatom a szemeimet.

- Nem azért csináltam. - szólok Calumhoz, kihangsúlyozva az azért szót. Homlokráncolva felém fordul.

- Ezt most miért mondod? - nem hiszem el, hogy el kell magyaráznom. Idegesen felsóhajtok, majd lehalkítom a hangomat.

- Hogy még véletlenül se hidd, hogy belédzúgtam, vagy hogy bármi érzelem lett volna ebben. - felelem, de amikor meglátom Cal arckifejezését azt kívánom, hogy bárcsak ki sem mondtam volna. Igazából az lett volna a legjobb, ha meg sem csókolóm, mert most úgy érzem magam, mint aki a világ legnagyobb hibáját követte el, ami miatt még az univerzum is sírva fogja a fejét.

- Ó... Persze, nem is gondoltam. - mondja, majd visszafordul az asztal felé és újra a noteszének szenteli minden figyelmét. A kelleténél kicsit tovább figyelem őt, így feltűnik hogy mutató és hüvelykujjával az alsó ajkát csipkedi. Ha nem lett volna az a rengeteg évnyi barátság, akkor nem tudnám, hogy ezt miért csinálja. De sajnos volt az a barátság, én pedig tudom, hogy Calum miért csipkedi az ajkát. Megsértődött, ráadásul rám.

Minden porcikámmal remélem, hogy nem azért dobta be a durcit, mert azt mondtam neki, amit.

Jézusom én most komolyan felvetettem magamban, hogy Calum besértődött rám azért, mert nem szerelemből csókoltam. Azt hiszem tényleg kezdek belehülyülni ebbe az egészbe...

- Lyn, itt vagy? - összerezzenek, ahogy Nas csettint egyet az arcom előtt.

- Persze. - zavartan az asztalra könyökölök, míg Michael és Nastya összenéznek.

- Pedig nem úgy nézett ki. - mondja Mike egy vállrántás kíséretében, majd újra beszégetni kezd Nassel.

Sóhajtva felveszem a villámat, majd tovább böködöm a tányéromon lévő kaját, mert úgy érzem hogy bármi mást csinálnék, az balul sülne el, de ez a hús már ennél rosszabb tényleg nem lehet.