Újabb eltelt hét, újabb nehezen hárított próbálkozások Ashtől és újabb megdermedt, kocsonya szerű menzakaja.
Kezd elegem lenni ebből a folytonosságból. Calum egyre kevesebbet segít nekem, én pedig már alig tudom lekoptatni Ashtont. Sőt, utoljára nem is tudtam.
Békésen sétálok a folyosón, miközben a hegedűm minden egyes lépésemnél a hátamnak puffan. Ma ebédszünet előtt van a zeneórám, ilyenkor pedig hamarabb kell beérni, szóval sietősre veszem az iramot. Hirtelen valaki elémugrik, mire majdnem elesek ijedtemben, de szerencsére az a bizonyos valaki elkapja a karomat. És nem is az én szerencsém lenne, ha nem Ashton állna előttem. Miért ne, sors? Rúgj amekkorát tudsz, max eltörik a lábad. Dühösen felkapom a kezemből kihullott kottámat, majd várakozva Ashre nézek. Ezúttal se virág, se gitár, se egyéb romantikus hangulatot teremtő dolog nincs nála, szóval azt hiszem nem kell félnem.
- Figyelj Lyn, mindent elfelejtve, kérlek gyere ma este nyolcra a parta. Oda, ahova mindig vittelek, ha szomorú voltál. Ígérem neked, hogy nem bánod meg, csak gyere el kérlek. - hadarja végig mélyen a szemeimbe nézve, én pedig legszívesebben elsírnám magam.
Hát tévedtem. Félnem kellett volna.
- Tudod mit, ne mondj semmit! Csak gyere. - mondja, majd egyszerűen visszaszalad a terembe ahonnan nekem szívrohamot okozva elém ugrott.
Pár pillanatig csak pislogok, majd zavartan és bizonytalanul tovább lépdelek a folyosón.
Egyáltalán nem tudtam hárítani, mert Ashton nem engedte. Írtam egy üzenetet Calumnak, hogy ebédszünetben mindenképpen legyen a menzán, mert történt valami, de mégcsak meg sem nézte. Azóta is itt ülök, míg a lábammal idegesen dobolok a padlón és várom, hogy Hood felbukkanjon.
De semmi. Se Lukeot, se Michaelt, mégcsak Nast sem látom sehol. Calum egyértelműen kerül a csók óta, csak nem igazán értem, hogy miért. A többiekkel pedig nem tudom, hogy mi van. Valahogy ma senki nem akar velem beszélni Ashtonön kívül, és ez szörnyen idegesít.
Egészen a csöngőig bökdösöm a fura állagú kaját, majd dühösen ledobom a villámat és a hajamba túrok.
Tényleg az volt életem legelcseszettebb ötlete, hogy megcsókoltam Calumot, szóval úgy érzem, hogy ideje ellensúlyozni ezt a tettemet.
Elfogok menni ma este nyolckor a partra és találkozni fogok Ashtonnel.
↗↙↗↙
Jejj, ennyi idő után végre rész. Igaz, nem valami hosszú és nem is a legjobb, de legalább meggyorsítom kicsit az eseményeket:D
~ Livvie🙌
YOU ARE READING
HOW TO BE A HEARTBREAKER
Fanfiction"A fiúk úgy játszanak a lányok szívével, mintha műanyagból lennének, pedig mindegyik vékony és törékeny porcelánból van. Mintha az, hogy ők összetörhetik a mi szívünket egy alap dolog lenne: mint egy kőbe vésett szabály. Ideje, hogy ez a szabály fel...
