A maffia árnyékában

Part 3

Arra ébredtem, hogy valaki a nyakamba szuszog. Ijedten pattantak ki a szemeim és felülni készültem, de ebben egy kéz megakadályozott, ami a derekamat ölelte körbe. Mocorogtam hátha ki tudok bújni karjai közül, de ezzel csak azt értem el, hogy a meztelen felsőteste is hozzám simult és szorosabban tartott, így esélyem sem volt szabadulni. A remény hal meg utoljára, ezért addig vergődtem szorításában még fel nem mordult és felém nem kerekedett. Fejem két oldalán megtámaszkodott, és úgy meredt rám álmosan csillogó, tengerkék szemivel.

- Nem tudtál volna még egy kicsit aludni? - kérdezte, mint ha ez tök természetes lenne, hogy két napja elraboltat iderángat, majd mint egy pár ölelkezve alszunk.

- Szállj már le rólam...Inkább azt mondd meg miért vagyok itt! Ki vagy te? Valami terrorista szervezet feje, vagy mi? Honnan tudod a nevem, meg a legjobb barátnőm nevét? Milyen jogon alszol te mellettem és még van a képeden bőr megkérdezni, hogy miért nem aludtam többet miközben te ölelgetsz? - Fakadtam ki miközben fedetlen mellkasát ütlegeltem.

Mikor ezt megunta, lefogta mint két kezem, enyhén elmosolyodott, majd mélyen a szemeimbe nézett.

- Harcias ez tetszik...- jegyezte meg, majd egy percre vigyor ült ki az arcára. - köcsög.. - Na de visszatérve az előbbire, minden kérdésedre válaszolok miután felöltöztem és ittam egy kávét és miután te is lenyugodtál. Rendben? -kérdezte. -bólintottam mire elengedte a kezem.

- Remek... akkor elmehetsz nyugodtan zuhanyozni, van pár ruhád a gardróbban öltözz át, majd gyere le utánam. Aztán elmondok mindent és majd utána meglátjuk, hogy hogyan tovább. -mondta, felállt majd kisétált az ajtón.

Összeszedtem minden erőmet és felültem az ágyban. Az ággyal szemben két ajtó volt, felálltam majd benyitottam az egyiken örömmel vettem tudomásul, hogy megtaláltam a fürdőt. Benyitottam a másikba is, az volt a gardrób a közepén egy, a ruháimmal teli piros bőrönd foglalt helyet. Az már kérdéses, hogy hogyan szedték ki ezt a szobámból...- gondoltam magamban.

Kivettem az egyik kedvenc fehérnemű szettemet, egy egyszerű szürke bő pólót, egy fekete cicanadrágot meg egy pár zoknit.

Átmentem a fürdőbe, beálltam a zuhany alá majd megnyitottam a csapot. Egy sóhaj szökött ki ajkaim közül. A meleg víz szinte felszabadító érzés volt a testem számára, meg mostam a fekete hosszú hajamat is, ami csaknem a derekamig ért. Mikor mindennel kész voltam megtörölköztem, magamra kapkodtam a ruháimat, majd a hajamat is megszárítottam. Bele néztem a tükörbe és kisebb sokk ért. Arcom beesett, kisírt szemeim alatt pedig karikák díszelegtek. Találtam egy bontatlan fogkefét fogat mostam, a hajamat lófarokba kötöttem és késznek nyilvánítottam magam.

Gyomrom görcsbe rándult arra a gondolatra, hogy nekem most le kell mennem a medve barlangjába. Az ajtó elé álltam, kifújtam az eddig bent tartott levegőmet lenyomtam a kilincset majd kiléptem a folyosóra. Jobbra fordultam a lépcső irányába ahonnan beszédfoszlányok szűrődtek fel. Szép lassan elindultam a lépcső felé, megálltam a lépcsőfordulóban és hallgatózni próbáltam. Ez hangos sikoly hasított a levegőbe, amitől hátratántorodtam, majd felbuktam és seggel a padlóra érkeztem. Gondolom meghallották ugyanis csönd telepedett a házra.

-Medison gyere le nyugodtan nem harapunk! - halottam Tom hangját. Ezek szerint már visszajöttek akkor vajon itt van El meg Lara és Katy is? Lehet hogy a sikoly is...?

-Hallod gyere, mert én cipellek le! - Nate... nem is ismerem de tipikus ő.

Felálltam majd leértem a nappaliba, ahol a kanapéról három szempárral találtam szemben magam. Nate, Tom és maga a sátán.

-Azt mondtad elmondasz mindent, hallgatlak! -szóltam oda.

-Nos igen, foglalj helyet ne ácsorogj ott! -mondta majd a vele szemben lévő kanapéra mutatott. Leültem majd várakozó tekintettel néztem rá. Tom és Nate felpattant majd az alaksor irányába indultak. A hideg is kiráz ha visszagondolok mit láttam odalent. Talán még csak most fogtam fel, hogy egy gyilkossal ülök szemben.

- Mit szeretnél tudni?

- Mindent az elejétől! -vágtam rá azonnal.

- Kérdezz!

- Hogy hívnak? -tettem fel az első kérdésem.

- Ryan...

- Ryan ki?

- Ryan...Ryan Hadler. - mondta mire én azt hittem ott helyben lefordulok a kanapéról. Hadler a Hadler Maffia, akik mindenkit rettegésben tartanak, eddig csak a hírekből hallottam róluk és nem is gondoltam volna, hogy egyszer maga a Maffia feje előtt fogok ülni. Uram isten megfog ölni kész végem! Kétségbeesetten kaptam rá a tekintetem mire ő mintha csak tudta volna, hogy mire gondolok, megszólalt:

- Nem azért vagy itt, hogy megöljelek nyugalom.

- Akk...Akkor miért? -kérdeztem tőle, félve a választól.

- Tudod rég óta kifigyeltelek magamnak, nagyon felkeltetted az érdeklődésem, amikor éppen egy drog ügyet zártam le és megláttalak szakadó esőben a padon ücsörögni. A kezedben egy kést szorongattál, majd a csuklódhoz emelted...kíváncsian vártam, hogy mit fogsz tenni, titkon reméltem hogy nem teszed meg... és nem is tetted eldobtad a kést felálltál majd elsétál. Követtelek egészen a házatokig. Minden nap ott voltam szinte, egyszer hallottam egy sikítást, majd arra lettem figyelmes, ahogy kirontasz a házból, a halántékodra szorítod a kezed és szaladsz a park felé. Elindultam utánad, láttam ahogy a saját lábadban felbuktál majd elesel. Elvetted a kezed a fejedtől amiből szivárgott a vér, de tudtam hogy az nem az esés miatt történt, aztán egyszer csak ájultan feküdtél a földön... Odamentem felkaptalak az ölembe, beraktalak a kocsiba majd kórházba vittelek. - szóval úgy kerültem a kórházba ...

Valami furcsa érzésem támadt veled kapcsolatban... Meg akartalak védeni a szüleidtől, meg akartalak védeni mindentől, el akartalak tőlük hozni azt akartam, hogy hozzám tartozz, hogy az enyém legyél és még mindig ezt akarom! Nem kellene még itt lenned... Nem így terveztem, de Tomék meglepetést akartak nekem és így kerültél ide, ezért vagy itt. - fejezte be a monológját, majd várta a reakciómat.

-Én erre most nem tudok semmit sem mondani... A barátnőimet miért kellett ebbe belerángatni?!Hol vannak és mi volt ez a sikítás az előbb? - tettem fel az újabb kérdéseimet.

- Nem is kell... Amúgy azért mert tudnak mindent és nem lesz nehéz kitalálnia a zsaruknak, hogy én tartalak fogságban. Itt vannak nincs semmi bajuk... még! - mondta majd sejtelmesen elmosolyodott.

-Mi az hogy még? -néztem rá ijedten.

-Tudod lenne egy ügy amihez kellene a segítséged, a lényeg annyi hogy el kéne csábítanod az egyik pasast, elcsalni az emberei közeléből egy nyugis helyre ahol egyszerűen megölhetem...- mondta nyugodtan, nekem pedig a meglepődöttségtől tátva maradt a szám...

- Normális vagy? Biztos, hogy nem segítek ártatlan emberek meggyilkolásában! - tiltakoztam hevesen artikulálva.

- Ő nem ártatlan! -csapott egyet a közöttünk lévő üvegasztalra, hirtelen megugrottam majd hátrébb húzódtam a kanapén.

-Mit vétett ellened? -kérdeztem a már így is ideges Rayn-t , úgy látszik csak tettem még egy lapáttal a tűzre mivel kezei ökölbe szorultak és úgy nézett ki mint aki bármelyik percben robbanhat.

- Tudod ...legyen annyi elég, hogy majdnem csődbe mentem miatta, és egy nekem fontos embert ölt meg a szemem láttára. -szeme felcsillant egy pillanatra ...biztos nagyon szerethette azt a bizonyos személyt... de várjunk csak engem ez miért is érdekel?

-Értem...akkor sem vállalom, nem leszek GYILKOS!

- Hát sajnálom hogy ezt mondod akkor kénytelen leszek egy kis motivációt adni hogy megcsináld! Gyere nézzük meg a barátnőidet!

Felpattantam majd elindultam utána az alaksorba, megálltunk egy vas ajtó mögött, maga elé engedett lenyomta a kilincset és kitárta az ajtót...

Sziasztok meghoztam a harmadik részt is :) Remélem tetszett!