A maffia árnyékában

Part 16

Medison szemszöge:

Oly hirtelen ültem fel az ágyban, hogy még a fejem is belefájdult, így azonnal halántékomhoz kaptam. Nagy nehezen kikeltem az ágyból és elindultam a konyha felé. Finom illatok szállingóztak onnan kifelé, gondoltam Amelia miatt van ez. Amint beléptem a konyhába, sejtésem beigazolódott. Amelia sürgött forgott, ha jól láttam épp palacsintát készített, valamint az illatokból ítélve a hatalmas fazékban a gázon, húsleves készült.

-Jó reggelt Ami! -köszöntem rá, mire azonnal megfordult, majd furcsa tekintettel méregetett.

-Mi a baj? Van rajtam valami fura? -néztem magamon végig, de semmi különlegeset nem találtam.

-N-Nem, jó reggelt neked is, jól érzed magad? Nincs semmi baj, vagy valami furcsaság? -kérdezgetett, de nem is értettem, hogy miért.

-Hát, nincs semmi, volt egy fura álmom de ennyi.

-Oh, mit álmodtál? -érdeklődött, miközben a kávéfőző felé fordult, és azzal kezdett el bíbelődni. Én a mesélés előtt, helyet foglaltam az asztalnál, majd felé fordultam.

-Hát azt álmodtam , már amire emlékszem, hogy Tommal töltöttem a napot, majd hirtelen egy raktárba kerültem, sok ismeretlen bandatag közé, ott voltak a srácok is persze, aztán Ryan egy pasas elé húzott, aki a nevelőapám volt és kényszerített hogy öljem meg, mindenki örült neki, hogy megöltem ilyenek, aztán pedig felébredtem. Elég rossz álom volt. -fejeztem be, mire Amelia felém fordult szomorúan elmosolyodott, majd annyit mondott, hogy nem álom volt, ez megtörtént, méghozzá tegnap.

Persze mondtam, hogy ne vicceljen már, de közölte ,hogy nem vicc, teljesen komoly, mire elkapott a hányinger, és egyenesen a mosdó felé vettem az irányt kiadni magamból azt a pár palacsintát amit a kis monológom alatt tömtem magamba. Amelia persze azonnal utánam indult.

Nagy nehezen Amelia segítségével sikerült rendbe szednem magam, minden eszembe jutott a tegnapi nappal kapcsolatban , sose fogom elfelejteni, gyilkos vagyok, örülhet Ryan, most már biztosan büszke rám...

-Med, gyere elmegyünk bevásárolni, írok a fiúknak hogy ne keressenek.

-Ebből baj lesz Ami, menj egyedül. Az engedélye nélkül nem hagyhatom el a házat, te is tudod.

-Pont ilyenkor akarsz engedelmeskedni, amikor megöletett veled egy embert? Tudom, hogy meg akarsz szökni, és minden dolgot azért teszel, hogy elérd a célod. -megfagytam a szavaira.

-Nyugi, eddig sem mondtam el nekik, most sem fogom, viszont most jössz és segítesz nekem bevásárolni, majd elviszem én helyetted a balhét, ne aggódj.

-Hát jó, megyek akkor felöltözök. -mondtam majd felsiettem a szobámba, kikaptam a gardróbomból egy fekete farmert, hozzá egy szintén fekete egyszerű pólót, kifésültem hosszú hajam, majd késznek is nyilvánítottam magam.

Lent Amelia várt az ajtóban, kezében a kulcsaival, majd indultunk is bevásárolni. Mivel már nagyon régen vezettem és hiányzott is, ezért megkértem Amit hogy engedjen vezetni, nagy nehezen de sikerült rábeszélnem, így beültem a volán mögé, majd barátnőm navigálásával indultunk el a bolt felé.

-Nagyon jól vezetsz, hogy őszinte legyek, az elején féltem hogy meg halunk, nem gondoltam volna hogy ilyen rutinos sofőr vagy Med! -mondta , mire egy hatalmas vigyor terült szét az arcomon.

- Ne vedd sértésnek, de tudom, hogy milyen volt a nevelőapád, honnan lett jogsid? -kérdezett rá.

-Nem veszem annak, közölte velem egy nap, hogy befizetett egy tanfolyamra, hogy el tudjam furikázni a részeges haverjaihoz, sokszor kellett taxisat játszani, általában elvittem oda ahova mondta, kiraktam és amíg ő szórakozott addig én kocsikáztam erre arra, majd amikor megcsörgetett, tudtam hogy mennem kell érte. Ennyi így röviden. -meséltem neki, nem sokkal később pedig egy hatalmas bevásárló központnál parkoltam le.