Ellentétek - Gyurcsó Ádám || Befejezett ||

TIZENEGYEDIK - Hiányállapot

2016.szeptember 24.

Eseménytelenül telt el egy hét anélkül, hogy Ádámmal délután találkozhattam volna, helyette inkább a délutánként itthon ücsörögtem. Unottan és bágyadtan. Mindennap az estéket vártam, mert akkor jelentkezett Ádám és hajnalokig beszélgettünk egymással videóhívásban. Láthattam, igaz fáradt volt, de a mosolya, akkor lankadt le az arcáról, ami hatására én is jobb kedvűbb lettem. Imádom a mosolyát. Szinte hadarva darálta le mindig a napjait, de látszott rajta mennyire élvezi, amit csinál, ami engem is boldoggá tett. Lehet, hogy mérföldekre vagyunk egymástól, de a lényeg, hogy boldog és remekül érzi magától, és hamarosan úgyis találkozunk. Hamarosan.

-Kész vagy? - futott be a szobámban Gréta, mire felkaptam a fejemet és felé tekintettem, el is felejtettem, hogy éppen a beosztásomat nézem az íróasztalon. -Mit csinálsz? - nyögött felszenved és beljebb libbent a szobámban, hogy az ágyamra dobja magát. Megforgatva a szemem fordultam szemben legjobb barátnőmmel, aki az ágyamon gubbasztott és az avonos füzetet nézegette. Ciki, már rég kiválasztottam mit rendelek és már is küldtem a rendelésem.

-Léna? - szólaltam meg, mire Gréti felém tekintett.

-A fürdőszobát kisajátította a mocskos – vágta rá bosszankodva, de csak bólintottam és felállva a székről a szekrényem felé léptem. Fogalmam sincs mit kéne felvennem, az igazat bevallva 22 évesek vagyunk, igaz nem sokáig hamarosan 23 éves leszek, de akkor is kinőttük már a tinédzserkori bulikat mármint a  szórakozóhelyeket, mégis most egy szórakozóhelyre esett a választás. Vajon mennyi 18 évnél fiatallal találkozunk? Remélem azért nem mi leszünk a legidősebbek.

-Szabival megint összesimulsz? - szólított vissza a valóságban legjobb barátnőm nevető hangja, de csak megforgattam a szemem és felé tekintve megráztam a fejem. Biztos, hogy nem! Nem akarok valakinek az ágymelegítője lenni főleg úgyhogy most alakul valami köztünk Ádámmal.

Basszus, Ádám.

Az éjjeliszekrény felé fordultam és gyorsan elvettem onnan a telefonom, de egyetlen egy üzenetem se érkezett még. Meg kell írnom Ádámnak, hogy ma este a lányokkal bulizni megyek, tudja a hétvégi tervem még múlthét szombat este írtam neki, de azóta szegényke jó párszor elfelejtette.

-Kapcsolat – ciccegte Gréti, de csak nevetve megráztam a fejem.

Gyorsan írtam egy üzenetet Ádámnak aztán lezárt képernyővel az ágyamra dobtam Gréti mellé úgyse tudja feloldani, túlzottan titkos kódom van.

-Mi a kódod? - tudtam, hogy megkérdi, de csak vigyorogva megvontam a vállam és visszafordultam a szekrényem felé. Nem akarok túl kihívó kinézetett, úgy gondolom a mai bulin a fehér pánt nélküli felsőmhöz a fekete csőnadrágom tökéletesen passzol és hozzá a fekete magassarkúm. -Jaj ne már, Netti! Mi a kódod? - mögülem még mindig legjobb barátnőm próbálkozott, de miután rájött, hogy nem mondok semmit hangosan kiáltott és folytatta gondolom az újság nézését míg én elővettem a ma esti szerelésem.

Miután Léna kiáltott Gréti sprintelt a fürdőszobába, mint a villám így a ruháimmal csalódottan ültem le a hűlt helyére. Remek.

-Hé – pár perccel később Léna vágta ki a szobám ajtaját így kérdően felé néztem a sminkje kissé feltűnőbb, mint hétköznapokon és barna haja hullámokban omlik a vállára, de még mindig köntösben van a kezében két ruhával. -Melyik? - mutatta felém a két ruhát, a bal kezében egy fekete ruha van míg a másik kezében egy külön álló ruha mármint egy bézs színű top és egy fekete mini szoknya. Gondolom mindkettőhöz még jár egy fekete harisnya.