Ellentétek - Gyurcsó Ádám || Befejezett ||

TIZENNEGYEDIK - Nyári suttogó

2016.október 8. - hajnal

Elvesztettem az idő érzékem körülbelül amióta beléptünk Balázs lakásán mivel a szőke hajú csapatkapitány egyből egy pohár erősítővel fogadott minket, ami valljuk be furcsa emlékeket keltett bennem. Olyan nyári emlékek törtek fel bennem, de nyáron még közöm se volt a válogatotthoz és tessék most mégis itt ülők az egyik válogatott tag ölében, akivel elég közeli a viszonyom és iszogatok a többi válogatottal. Micsoda pártfordulás!

-Még egy kör? - emelte meg Szalai Ádám az üres üveget, amiben fogalmam sincs mi volt, de azt tudom, hogy nem egy pohárkával kaptam belőle.

-Mindenképpen – emelte a magasban a poharát Gréta, aki Lénával együtt érkezett meg még egy – két taggal, de már fogalmam sincs melyikekkel. Úgy őszintén nem is számít hisz a lényeg, hogy a legjobb barátnőim is itt vannak.

-Utoljára, akkor ittunk ennyit amikor Balatonon voltunk. Micsoda egy nyár volt – vágta rá nevetgélve Léna, aki azonnal felállt vagyis próbálkozott szerencsére Szalai megfogta a csuklóját és segített neki egyensúlyba maradni. -Köszönöm, cuki – kuncogta Léna a focistának, aki mosolyra húzta a száját és megvonta a vállát.

-Uh, akkor itta le magát Netti és feküdt ágyban egy vadidegennel. Vicces sztori – ecsetelte Gréta, mire csak megforgattam a szemem, de kár volt mivel már így is forog velem a szoba, de így még jobban. A fejemet azonnal Ádám vállában fúrtam hátha enyhíti a szédelgésesem, de nem igazán sikerült. Egyedül az feledtette el velem a szédülést, hogy a kezeivel cirógatta az oldalamat, ami felettébb jó érzést keltett bennem.

-Mi is leugrottunk a nyár folyamán Balatonra. Emlékszel, Ádi? - hallottam meg Kádár Tamás hangját, aki az ölembe ülő fiú legjobb barátja így egy pillanatra felnéztem, hogy megtudjam melyik Ádámhoz beszél, de amikor az én Ádámon bólintott a fejemet kissé megdöntöttem. Nagyokat pislogtam és egy mosollyal néztem bele ragyogó barna szemeiben, amik úgy cikáztak a lámpa fényben, mintha az elméjében látnék.

-Hékáska, nem fejeztem be! Akivel a mi kis ártatlan Nettink lefeküdt egy barom volt, mert reggelre felszívódott, mint az aranyóra pedig a segge... azt a segget sose felejtem el – minden szem ismét Grétára szegeződött a nyár óta nem láttam ennyire ittas állapotban még a legutolsó buliba se ivott ennyit csak, akkor ecsetel össze – vissza mindenről mikor kellően megitta a maga részét.

-Totál kész vagy, kicsikém – vágta rá nevetve Priskin Tamás, mire Gréta a kezével ráütött a combjára.

-Nem vagyok a kicsikéd! - Emelte meg Gréti a kezét és próbálta fenyegetően nézni felé, de Priskin egyáltalán nem rettent meg inkább tovább nevetgélt a részeg barátnőmön. -Még – tette hozzá kacagva és mosolyogva emelte meg ismét a poharát, ami továbbra is üres volt.

-Szerintem neked elég – kapta ki a kezéből Tomi, mire Gréta ismét felháborodott.

-Nem! Nem elég, te égtél el – vágta rá azonnal Gréti, mire nevetve hajtottam ismét vissza a fejemet Ádám vállára. -Különben is Szalai egy perce még itt állt Lénával. Hol a francban vannak? - háborodott fel, ami valójában jó kérdés, de túl részeg vagyok ahhoz, hogy ezen gondolkozok és valószínűleg mindannyian ugyanazt érezzük. Akiben még részegen is túlteng az energia az természetesen Gréti.

A fejemet felemeltem és Ádámra mosolyogtam, aki azonnal lecsapott az ajkaimra és egyáltalán nem ellenkezdtem sőt a lábaimat átvetettem, hogy lovagló ülésben foglaljak helyett és miközben az oldalamat szorosan fogta egy kicsit mozgatni kezdtem a csípőmet, aminek a hatására felnyögött. Pontosan ezt a reakciót akartam kicsikarni belőle. Ajkai a nyakamat érintették így a kezeimet a hajában mélyesztettem és élveztem ahogy ajkaival újra, és újra felfedezik bőröm minden kis szegletét.