Ellentétek - Gyurcsó Ádám || Befejezett ||

TIZENHATODIK - Életre szóló döntés

2016. október 14.

Gyűlöltem túlórázni, de gondolom ezzel nem csak én vagyok egyedül hisz a legrosszabb érzés mikor a megszokott idő helyett egy későbbi időpontban hagyhatod el a munkahelyed úgyhogy ma igen fontos nap van. A letti meccs után Ádám nem jött haza velem Magyarországra mivel rá négy napra vagyis ma meccse van a csapatánál és ahelyett, hogy készülnék a meccsükre, amit a telefonomon keresztül fogok nézni én még mindig a munkámat végzem idegesen dobolva a lábaimmal. Már rég otthon lehetnénk.

Hiányzik, az nem vitás a lettországi meccs utáni napok borzasztó lassan és unalmasan teltek nélküle, de ki kell bírnom hisz szezonja van így nagyon kevés esélyem van arra, hogy újra a karjai közé bújjak. Sokkal rosszabb ez, mint a kapcsolatunk elején lévő távollétek, azt hittem megbirkózok vele, de rosszabb, mint egy jó kábítószer. Szó szerint ő az én kábítószerem.

-Mehetsz – lépett be a rendelőben Angéla és az utolsó papírt aláírva álltam fel aztán egy mosollyal intettem neki, de egy pillanatra megállított. Francban. -Köszönöm – szólalt meg ismét, mire oldalra billentettem a fejem. Mit köszön? Ő a főnököm, én csak a munkámat végzem. -Tudom nem mondom sűrűn, de jó, hogy itt vagy. Értesz a munkádhoz, Anett – meglepettségemben a számat is eltátottam hisz sose hittem volna, hogy pont tőle hallom ezeket a szavakat. Az, hogy Angéla megdicsér sokat jelent nekem hisz mégis csak a főnököm lehet, hogy kicsit, nagyon bunkó és a személyisége borzalmas, de mégis a főnököm, aki most megdicsért. Hú-ha.

-Köszönöm, de csak a munkámat végzem – szólaltam meg egy mosolyt erőltetve ajkaimra, mire büszke mosollyal bólintott. Okés, ez már rémisztő.

-Köszönöm a segítséged, remélem a jövőben is számíthatok rád. Jó hétvégét, Anett – mielőtt kilépett volna a rendelőben mosolyogva nézett ismét felém így ugyanígy tettem én is. Ez furcsa, de a jó a jóba, hogy elismerték a munkámat, ami furcsa érzést kelt bennem. Mintha az élet már nem lehetne ennél jobb ...

Miután elmentem átöltözni végig az Angéla szavai jártak a fejemben hisz az idő alatt, amióta vele dolgozom sose beszélt velem normális hangnemben kivéve betegek előtt, na akkor valamiért mindig előjött a jó énje. Most viszont nem voltak a betegek, talán mégse olyan borzalmas főnököm van.

Telefonom csengésem szakított ki a gondolataimból így gyorsan felhúztam még a bakancsom aztán a telefonomat felkaptam és azonnal a zöld gombon húztam végig az ujjamat.

-Igen? - baszki el is felejtettem megnézni ki keress. Basszus.

-Pár nap alatt elfelejtesz, na szép – mielőtt megnéztem volna kikeress az illető beleszólt és ezt a hangot bárhonnan felismerem így az arcomra egy hatalmas mosoly ékelődött. -Kire számítottál, cica? - miután megtört a jég és kimondta a Netti becenevemet azóta naponta kétszer – háromszor váltogatja a beceneveket ahogy szólít. Na nem, mintha ez engem zavarna.

-Igazat bevallva az apámra – válaszoltam vigyorogva, mire egy horkantó hangot adott ki, amin nem bírtam visszatartani a nevetésem és az se érdekel, ha valaki az öltözőn kívül meghallotta, mert ezt a nevetést sanszos, hogy valaki meghallotta.

-Remélem ma szurkolsz nekem – szólalt meg sokkal nyugodtabb hangon, de éreztem a hangjában, hogy ideges a mai meccs miatt. Mint mindig.

-Mindenképpen – vágtam rá mosolyogva és a telefonomat a vállamhoz rögzítettem, hogy közben eltudjam pakolni a cuccaimat.

-Gondolkoztál a kérdésemen? - hirtelen ért a kérdése így miután becipzároztam a táskámat megmerevedettem és majdnem kicsúszott a telefonom, de szerencsére áttudtam venni a kezemben, még annyira erőm volt. Mondhatni. Valójában négy napja, amióta felvetette az ötletét csak ezen gondolkozok hisz talán még korai lenne, de mindennél jobban vágyok arra, hogy vele legyek és megőrjít a távolság, de ... Igen itt van az a nyamvadt „de" szócska. Itt vannak a barátaim, a családom és a munkám, a karrierem, amivel fokozatosan lépegetek előre. Nem tudok ezeknek csak egy csettintésre hátat fordítani. Nem, nem megy! Bármennyire is szeretem Ádámot, mindenem, ami van ide, Magyarországhoz köt.