Ellentétek - Gyurcsó Ádám || Befejezett ||

HUSZONNEGYEDIK - Neked is boldog karácsonyt

2016.december 24.

Sikeresen kijelenthetem, hogy estére sikerült tökéletesen kilábalni magam abból a kicsi másnaposságból így együtt ünnepelhetem a szentestét a családommal, normálisan, mint régen. Furcsa érzés itthon tölteni a szentestét hisz megszoktam, hogy szenteste a lányokkal és a srácokkal töltőm és mindig 25.-én látogattunk haza, de ez idén megváltozott. Nem akartam sőt, ha valaki tőlem szeptemberben kérdezi meg, hogy hol töltőm a szentestét rávágtam volna habozás nélkül, hogy Pesten, de közös megállapodás során idén mindenki otthon tölti az ünnepet családi békességben.

A régi szobám ugyanolyan, ahogy hagytam bár a ruhás szekrényemből a régi ruháimat valaki elkapkodta, de valószínűleg Viki tulajdonította magának. Úgyis neki akartam adni szóval ez felérhet neki egy karácsonyi ajándékkal.

Egy rövid nadrágot és egy hosszú, kötött pulcsit vettem magamra, a kötött pulcsin egy rénszarvas van mintázva, ami tökéletesen illik erre a napra, de a pulcsim színe hófehér színben pompázott így egy hógolyóhoz hasonlíthatok. Meztelen lábaimra felvettem egy karácsonyi bolyhos zoknit és a telefonomat magamhoz véve lecsúszkáltam a lépcsőn egyenesen a nappalig.

Mikor leértem apa állt az ajtóban egy nem kívánatos személlyel. Mit keress még mindig itt? Az oké, hogy haza hozott bár arra se lett volna szükségem hisz Balázsnak kellet volna, de valahogy Balázs nem tudott kijózanodni a születésnapi események után így hajnalban elrángatott, mint egy rongybabát. Ünnep rontó.

-Mit keress még itt? - fontam össze a kezeimet a mellem alatt és apa mellé álltam farkasszemet nézve a kéretlen vendéggel.

-Mivel hazahozott hajnalok hajnalán meghívtam szentestére – nézett rám apa, mire a szemöldököm a magasban szökött. Hogy mit csinált?

-Mit csináltál? - kiáltottam rá, ami hatására anya jelent meg kötényben és még két testvérem is. -Nem! Nem töltheti nálunk a szeretet ünnepét. Szó sem lehet róla, akkor inkább felülők valami járműre és Pestig meg nem állok, vagy átmegyek a lányokhoz – teljesen kikeltem magamból, de apa oldalban lökött miszerint fejezzen be, de nem tudtam. Nem akarok egy levegőt szívni vele, nem akarok vele ünnepelni, semmit se akarok vele.

-Haza hozott és mikor elindult még Szombathelyen lerobbant az autója így ahelyett, hogy hívtam volna neki autómentőt felajánlottam töltse nálunk az ünnepet, ennyit megérdemel és ne gyere azzal, hogy menjen el a benzinkútra, mert este már semmi sincs nyitva szóval inkább légy kedves a vendéggel – ripakodott rám apa, de csak megforgattam a szemem. Ki kérte, hogy hozzon haza a kis benzinével? Én nem.

-Gyere beljebb, Ádám – szólalt meg mögülem anyám és rákaptam a tekintettem.

-Ádám akkor most egy fifa parti? Kérlek, kérlek – futott felé Matyi, aki egyből elkezdte rángatni a karját. Mindenki teljesen odáig van ettől az idiótától míg én legszívesebben elásnám a kertünkben, mondjuk van egy régi homokozunk, senki se keresné ott.

Micsoda pártállás, azt hittem a Királyok mindig összetartanak, de tévedtem. Szemétség.

Duzzogva a konyhában mentem, ahol anyám és a húgom készítette a szentesti vacsorára így a konyhából valami fenséges illatok terjengtek. Imádom a karácsonyt!

-Forrócsoki – léptem az asztalon lévő bögrék felé, ahonnan egyből elvettem egyet és rögtön belekortyoltam. Kár volt, mert baromira meleg!

-Segíthetnél – szólt rám anya, mire egy mosolyra húztam az ajkaimat.

-Szerintem fát díszítek – válaszoltam mosolyogva és a nappali felé csoszogtam. Nem az, hogy nem szeretek anyával főzőcskézni, de a karácsonyi vacsora elkészítésekor totálisan bekattan így inkább jobban szeretek fát díszíteni bár ezt a bekattanást örököltem tőle... Francban!