Enyém vagy |Yaoi| ✔

#14

A nap hátralévő részben még egy tesi óránk volt.
Felkaptam a zsákomat és indultam átöltözni. Előbb értem ide mint a fiúk, ezért gyorsan elkezdtem levenni a felsőmet. Már csak a cipőm maradt. Ekkor jöttek a többiek is. Alig bírom ki hogy 3 másodpercnél tovább csodáljam testüket. Máté ott volt a sarokban és telefonált. Sajna a hangzavar miatt nem értettem belőle semmit.
Mivel én kész voltam ezért kimentem és ott vártam a tanár urat. Lányokból csak 2 volt kész még. Lassan mindenki ideért.
Kezdetét vette a tesi óra.
Öt kör futással kezdtünk, majd egy lány, azt hiszem Dominika tartott egy bemelegítőt. Fej és csípőkörzés. Ez könnyű. A tanár körbe járkált hogy nézze hogy jól csináljuk-e. Közben egyik kezében volt egy mappa. Éppen hajlításnál tartottunk ami már kevesebb embernek ment. Andris mindenkinek segített. Majd rajtam volt a sor. Hátul voltam, senki se figyelt rám, mert azt hitték hogy egyszerűen segít nekem a tanár. De nem.
- Miért jöttél leghátra?- tette a fel a költői kérdést.
- Hát...Ömm...- megint elkezdtem dadogni és vörösödni.
- Úgy is látom ahogyan bénázol. Megmutatom hogyan kell hajlítani. - szépen lassan odajött a hátam mögé és a hátamat elkezdte hajlítani, és seggemhez odaérintette tagját. Még a nadrágon keresztül is éreztem hogy mennyire dudorodik neki. Miután "segített" odatette szerszáma elé a mappát, hogy senki se lássa hogy ágaskodik. Cseles. Nagy nehezen vége lett a tesi órának. Nagyon leizzadtam ezért muszáj volt letulsolnom az iskolában. Bementem a kabinba és engedtem magamra a langyos vizet. Amikor végeztem volna hallottam hogy valaki még van bent. Nem akarom mutogatni magam ezért még locsolom magam. Még mindig itt van valaki. Nem érdekelt kiszálltam a kabinból és gyorsan felkaptam a boxerem. Kinéztem hogy ki van itt. Máté volt az. Felkaptam a maradék ruháimat is, és távozni akartam, de Máté megállított​.
- Figyelj Barni...- kezdte mondandóját. Igazából nem is érdekelt, hozzá se szóltam, csak menni akartam. - Barnabás...- szólított, és egyre közelebb jött.
- Mi a fasz van? - vetettem oda flegmán.
- Velem nem beszélhetsz így. - szorított oda a falhoz.
- Mit akarsz? - néztem vele farkasszemet
- Téged. Akarlak téged Barni. Nem tudlak elfeledni. Sajnálom amit tettem. Nagyon meggondolatlan voltam, és...- folytatta volna...
- Ne... csak ezt ne... Nem kell a hegyi beszéd...Csak kerülj ki és ne szólj hozzám.- Próbáltam kiszabadulni szorításából, de csak erősebb volt. Egyszer csak vadul elkezdett csókolni, de nem élvezhetem bármennyire is jó benne. Beleköptem a szájába, mire egy hangos csattamással a földre kerültem. A fejem nagyon sajgott, bal arcomat nem is éreztem. Hallottam hogy övcsatját kezdte szétcsatolni. Nem...Ez nem történhet meg újra. Fel próbáltam kelni, de csak felülni tudtam. Amint szenvedtem hogy feláljak, egy hasító fájdalom nyilalt hasamba. Újra földre kerültem. Összekuporodtam és egy könny csordult le arcomon. Ezután elkezdtem köhögni. Szám elé tettem a kezem, és észre vettem hogy nyálas vér csorog le kezemen. Most Máté fölémjött... Istenem ne...Segíts...Kérlek...

Egy hangos puffanássra figyelt fel Máté. Az ajtó irányába nézett, én pont fordítva voltam és megfordulni sem tudtam.

- Mi ez a hangzavar?
Andris volt az. Mivel szemem elkezdett lecsukódni, ezért csak annyit láttam hogy Andris behúzott egyet Máténak, majd földre téríti. Ott még üt rajta párat, és felém jön. Szemeim már lecsukódtak, ezért csak egy simogató kezet éreztem arcomon, és hogy azt suttogja:
- Bazd meg.