#31

105 8 1
                                    

Fél kilencre sikerült kivergődnöm magam a sátorból. Ásítva keresem a fesztipay-em, és amikor ezt megcsináltam elhúzom Maja és Anna sátrának cipzárját.
- Jó reggelt. - suttogom halkan. Elkezdtem őket bögdösni, de erre csak szimpla forgolódást váltottam ki belőlük.
Meg sem mozdultak. Mintha halottak lennének. Simán ki lehetne őket rabolni alvásukban.
Amikor ezt meguntam akkor benyitottam Hajniékhoz, akik vigyorgó fejjel, fülhallgatóval a fülükben bámulják Gréta kezében lévő telefont.
- Jöttök reggelizni? - kérdeztem normál hangnemben.
- Aha. - válaszol "normálisan" Hajni.
Kivergődtek a sátorból, majd elkezdtek megindulni.
- Várjatok már! - kiáltom utánuk, ezzel felébreszve a többi sátorban alvó embert körülöttünk. Máris megutáltattam magam az emberekkel. Remek Barni. Barátkozni jöttél eredetileg.
- Mi van? - kérdezte flegmán Gréta.
- Annával, és Majával mi lesz? - még mindig hangosan beszélve.
- Mi lenne? Hozd őket. - utasított Gréta.
- Már próbáltam őket felkelteni de nem lehet.
- Nem lehet? - mondta Gréta majd vissza sétált Majáék sátrához, és elkezdte rugdosni.
- Mi a fasz? - kiáltotta Anna.
- Haladjatok már! Mennénk zabálni. - mondta Gréta.
- Oké.

10 perc múlva egy fa asztalnál ültünk, és éppen ettünk. Én hotdogot kávéval. Előkaptam a telefonom és elkezdtem nézni a programokat.

19:30-21:30 G-EAZY
21:45-23:00 Punany Massif
00:00-01:00 Newik
02:00-03:30 Nicky Romeo

Ezekre minden féle képpen el akarok menni.

- Jöttök majd Nicky Romeo-ra?
- Az ki a rák? - kérdezett vissza Maja.
- Dj, remixes előadó. Tudod neki van a Toulouse zenéje. - mondtam, majd elkezdtem énekelni az Anonymus maszkos videóból.
- Még mindig nem rémlik. - csatlakozott bele Hajni.
- Akkor minek jöttetek el egyáltalán ha nem is fogtok bulizni?
- Ki mondta hogy nem fogunk? - háborodott fel Gréta. - Mi fogunk.
- És melyik koncerten? - érdeklődtem.
- Hát a BTS-koncerten. - mondta Hajni úgy mintha egy fogyatékossal próbálná megértetni.
- Gyorsan beütöttem a Balaton Sound app-ba az adott előadót, de nem találta.
- Ilyen koncert nem lesz. - értetlenkedtem.
- Dehogynem. - vitatkozott velem Gréta. - Nézd ezt a kicsikét! - mondta majd a háta mögül elővett egy nagy kék táskát?
- Aha? - kérdeztem, amikor már Gréta puszilgatni kezdte a tárgyat. Kicsit nézegettem még, majd megakadt a szemem a JBL- logón.
- Egy hangfal? - kérdeztem.
- Igen bazdmeg egy hangfal. És ha nem is személyesen de itt lesz velünk a BTS.
Inkább befogtam a pofám. Úgy sem éri meg négy csajjal vitatkozni egy adott bandáról.
Visszafele menet beugrottunk a töltőállomásra, és megváltoznak a telefonjainktól. Addig elmentünk az óriáskerékre, és valahogy eljutottunk a Jäger arénába, ahol valami hippi show-ment.
Miközben messziről figyeltük a történéseket, valaki hátulról megfogta a vállamat.
- Szia. Mi nem ismerjük egymást véletlenül? - mondta nekem egy göndör hajú kövér srác. Akkor rájöttem hogy az Dániel volt. Meglepődöttségemet próbáltam titkolni, de alig sikerült.
- Szerintem igen. Nekem is ismerős vagy.
- Nem szoktál járni véletlenül a nyolcadik kerületi Penybe?
- Csak egyszer voltam ott, de igen, akkor te voltál ott. Mostmár felismerlek. - mosolyogtam neki, közben ezerrel vert a szívem.
- És hogyhogy itt a Soundon? - kérdezte, közben elkezdett sétálni. Kénytelen voltam otthagyni a lányokat.
- Hát a barátaim azt mondták hogy jönnek, és így én is jöttem.
- Kérsz valamit inni? - kérdezte kedvesen.
- Nem köszi.

Fogalmam sincs mennyi idő telt el az óta amióta elszakadtam a lányoktól, de Dániel társasága nagyon lekötött. Rengeteg mindenről beszélgettünk. Egyszer csak azt veszem észre hogy elkezdett sötétedni.
- Dani. Nem megyünk el a telefonomért? - kérdeztem tőle belenevetve az előző poénja miatt.
- Oké menjünk. - mondta.
Elkezdtünk sétálni, majd egyszer csak befejeződött a beszélgetésünk. Kínos csend alakult ki közöttünk. Dániel elkezdett gondolkozni.
Miután felvettem a telefonomat, Danival elsétáltunk egy csöndesebb helyre. Nem tudom mi van vele.
- Figyelj Barni...Nem tudom hogy mit fogsz válaszolni a következő kérdésemre, de kérlek halgass végig, és ami a legfontosabb...ne fuss el.
- Értem én de miért futnék el? - kezd egyre furább lenni a fickó!
- Meleg vagyok...és első látásra belédestem Barni.
A szám tátva maradt. Örültem nagyon. Sohasem gondoltam volna hogy ez a férfi bevallja irántam érzett érzéseit.
- Dani...Az a helyzet hogy én is meleg vagyok.
Nem szólt semmit, csak egy sötét bódé mögé húzott, és szenvedélyesen megcsókolt.

Enyém vagy |Yaoi| ✔Where stories live. Discover now