#39

90 5 0
                                    

Már dél elmúlt, és még mindig nem csináltunk semmit se. Én gyorsan összepakoltam a cuccaimat, csak holnapra ruhát, és a matracomat hagytam meg.
Eléggé sütött a nap, és rohadtul meleg van. A csajok, nagyjából szedekőzködtek, pakolgattak, de sehol sem jártak. Mivel én már készen voltam, ezért úgy döntöttem, hogy megkeresem Mátét. Talán még a Soundon van. El is indultam a sátrak felé, de az a harci helyzet, hogy nem is emlékszem rá, hogy melyik volt az ő sátra, ugyanis be voltam állva. Grétáéknak köszönhetően. Néztem, kerestem a sátrak között, de külföldiek, illetve furcsán néző magyarokat találtam.

A telefonomra pillantottam, és a névjegyzékbe keresgéltem Máté nevét, de utólag jutott eszembe, hogy kitöröltem, miután megvert. Andris mentett meg, akinek egy csodálatos éjszakával, jó talán kettővel-hárommal meg is köszöntem. Hamarosan suli van, és biztos hogy keresni fog, vagy legalábbis tisztázni a dolgokat.

- Hé! - szólt egy ismerős hang. - Kit keresel? - na itt már a hang irányába fordultam, de már réges rég tudtam ki szólított. Máté.
- Hát te? - néztem gyönyörű barna szemeibe. Újra egy szerelmes tinilány lettem, és ezt ő váltotta ki belőlem. A kurva pillangókat a gyomromban, az éhes csillogást a szememben, a letörölhetetlen vigyort az arcomról. Mind ez ő miatta létezett.
- Kerestelek. - mondta közömbösen.
- Én is. - Komolyan én is ennyit bírok kinyögni bazdmeg. Tényleg egy csöpögős kis 13 éves lány lettem.
- Ma megyek. - mondta, és egy szomorú félmosolyt eresztett meg.
- Menjünk együtt? - mosolyogtam rá huncutan.
- Ez nem kérdés. - nézett rám boldogan, majd témát váltott. -Miért nem maradtok még? Már csak egy nap van hátra. - érdeklődött.
- Rájöttünk arra hogy a Sound rohadtul nem a mi műfajunk. - mosolyogtam zavartan.
- Ilyen ez. Viszont azt tudom hogy van egy műfaj amiben te vagy a legjobb. - eleresztett egy perverz félmosolyt, amivel egyből beindította a fantáziámat. Kicsit zavarba is hozott, és ha nem jöttek volna a csajok, valószínű hogy a kettőnk között történt beszélgetés itt abba marad.
- Mi a francot csináltok? - üvöltött ránk Hajnalka. - Munkára Barni! Itt magától nem lesz BTS buláj. - mondta tökre felpörögve.
- Nem is mondtál semmit. Mi a dolgom? - néztem rá félénken. Azért imádkoztam hogy ne kelljen cipekednem, mert még a saját seggemet se tudom hozni.
- Toborozz embereket, az MSZP-s sátorhoz, és hazudd azt nekik hogy hattól ingyen piát osztunk.
- Felőlem. De ugye nem fognak megverni? - nem akarok kék foltokkal hazaérni .
Amikor ezt kimondtam Hajninak már nyoma se volt. Furcsa.

- Tehát élet. - vázolta a dolgokat a mellettem lévő Máté, egy sört szorongatva a kezében, amit fogalmam sincs hogy szerzett tíz másodperc alatt, de őszintén nem is érdekel. - Visszamegyünk a sátradhoz, és összepakolunk, mert a ma estét már nem fogod itt tölteni.
- Te hülye vagy? - néztem rá zavartan. - Hogy a fenébe akarsz te hazamenni az éjszaka folyamán? - ennek teljesen elment az esze.
- Kocsival? - nézett hülyén. - Megszerettem a jogsit. - vigyorgott. -Ami óta nem beszéltünk azt terveztem hogy egy nyári napon majd elrabollak vele. - nézett perverzen. Úgy látom nagyon ki van éhezve a szexre.
- Kár hogy elpazaroltuk vele az időt . -sóhajtottam egy nagyot, majd kivettem Máté kezéből a sört és ittam belőle egy nagy kortyot.
-Amúgy ez honnan van? - kérdeztem keserű szájízzel , mert a sör meleg volt, ami egy ilyen nyári napon nagyon szarul hatott, és meglepően kevés volt benne.
- Most találtam a kuka mellett. - mondta természetesen. Én meg azon nyomban elkezdtem kiöklendezni, nem sok sikerrel. - Mi van? Ez egy fesztivál túlélési módszer. - nézett elképedve.
- Te hülye vagy? Az a módszer hogy amit a kuka mellett találsz idd meg mind? - utánoztam a hangját, és bekaptam egy rágót, hogy elnyomja a sör izét.
- Nem. Minden talált kaja és pia hosszabbítja a pénztárcád életét. És éhen sem maradsz. - mondta közömbösen. Mintha ezt mindenkinek tudnia kellene. Ez egy szar túlélési módszer. És undorító is.

Visszamentünk a sátorhoz, majd elkezdtünk összepakolni, vagyis csak én pakoltam, Máté pedig nézelődött, és az embereket invitálta a kamuivászatra, több-kevesebb sikerrel.

-Remek 17:50 van fogd a hangszórót, meg a telefonod, és induljunk. - Szólt oda Hajni Grétának. Mi Mátéval szorosan mögöttük sétáltunk. Anna és Maja pedig felmérik a terepet, és lopnak...khmm...akarom mondani hoznak egy két BTS posztert, és kartonbábut.

- Gréta!- Szólítottam meg miközben a hangfalat próbálja be üzemelni Hajnalkával.
- Mivan? - nézett hátra.
- Én ma hazaindulok. - mondtam közömbösen.
- Biztos hogy haza fogsz menni? - kérdezte kuncogva, miközben Mátéra pillantgatott, hogy vegyem az adást.
- Tuti. - mondtam majd lesütöttem a szemem. Most biztos hogy azt gondolja hogy Mátéhoz akarok menni egy kis hancúrozás gyanánt. Igazából csak kicsit szarul esett, hogy az egész banda vágja hogy meleg vagyok, és még célozgatnak is.
- Rendben van Barni. Vigyázz magadra ha nem találkoznánk. - nézett a szemembe, bár annyi féle érzelem tükröződött az arcán, hogy nem tudnám megmondani hogy ezt hogyan értette. Félelem, szeretet, gúny, remény, öröm, bánat.

Az MSZP-s sátorhoz érve egy tömeg volt. Ott lézengett a sok barom, akik az ingyen piáért jöttek. Grétáék besiettek a tömegbe és elindították a zenét. A sok ember a sör osztó helyet kereste, de voltak olyanok is akik egyből elhúztak a zene hallatára. Tíz perc múlva már egyre feszültebbé vált a helyzet. A tömeg egyre dühösebb lett és mivel nem kaptak sört.
- Mi a szar ez? - kiáltotta valaki a zenére utalva. - Hol a kibaszott vodka amit ígértetek? - szólt egy másik.
Az emberek (már akik ott maradtak rimánkodni) csak a hasonló szövegeket fújták. (Direkt mondanak mindenféle italt, mert Máté nem tudta kitalálni hogy milyen pia lesz)
- Hé emberek! - állt fel egy padra Gréta hogy mindenki rá figyelhessen. Amíg beszélt, a zenét is lehalkította. - Ez itt egy BTS party. Itt nincs semmiféle ivászat. Ti be lettetek csapva. Ez egy zárt körű rendezvény, és csak azok maradhatnak akik BTS hallgatók. Úgyhogy aki csak a boré' jött, már mehet is vissza. - befejezte a beszédet és maxra tette a zenét! Üvöltött a refrén az "I need You girl."
Sokan elhúzták a belüket, és olyanok is voltak akik maradtak. Sőt még fanokat is találtunk, egy két kínai kíséretével. Vagyis ők jöttek ide beszélgetni. Az egész buli másfél óráig tartott. Addig kiüvöltözték magukat a Majáék, és kezdett sötétedni, így egy BTS karaoke party, majd egy éjszakába nyúló chilles tábortűz Squad is megalakult. Én sem unatkoztam, mert Mátéval azt játszottuk egész végig, hogy bárki aki kimondja körülöttünk hogy BTS akkor megfoghatja a seggemet. De ez kettőnk tüzes játéka volt. Még ingyen piát is szereztünk (kivételesen nem a kuka mellől) Ugyanis az egyik standos csavó éppen zárni készült és megajándékozott minket az utolsó sörökből.

- Barni. Barni. Hé. Ne aludj el. - cirógatta meg az arcom Máté. Még mindig ott ültünk a tábor tűznél, csak elszenderedtem. A sötétben szinte alig láttak minket. A tűz csak épphogy megvilágította az arcunkat.
- Bocsi. - néztem a csillogó csokibarna szemeibe, amiben a tűz apró lángjai visszatükröződtek.
- Mikor menjünk? - nézett rám érdeklődve. Eközben a társaság egy újabb vicces sztorira felnevetett, amiből mi most ki maradtunk.
- Szerintem köszönjünk el mindenkitől, és go. - áltam fel, majd odamentem a csajokhoz. Hajnitól , Grétától, és Annától el tudtam köszönni, viszont Majától nem. Ő éppen heves beszélgetést folytatott egy kínai fiúval, ha jól láttam, és nem akarom megzavarni a pillanatot. A végén még lehet hogy bepasizik.
- Sziasztok! - köszöntünk el végleg, majd a cuccainkat összeszedve a kijárat fele vettük az irányt.

- Dobd be hátra a cuccaid. - mondta Máté, közben beült előre a vezető ülésbe. - Úgy sem lesz rá szükséged. - mormolta az orra alatt.
- Micsoda? - kérdeztem vissza, mintha rosszul hallottam volna. De legbelül totál meglepődtem, és egy újabb pillangó áradaton kellett keresztül mennem.
- Na gyere már. - mondta, majd bekötötte a biztonsági övét, és kifelé indultunk a parkolóból.
- Hova lesz a fuvar? - kérdezte kuncogva.
- Természetesen haza. - mondtam mosolyogva.
- Akkor haza megyünk. Ahogy szeretnéd. - eleresztett egy félmosolyt, és továbbra is az utat kémlelte...

Enyém vagy |Yaoi| ✔Where stories live. Discover now