Hogy mi történt velem egy félév elteltével?
Ha azt mondanám semmi, akkor mindenkinek hazudnék, de leginkább saját magamnak!
A bulizásunk és legfőképpen az a kis papírfecni teljesen megváltozott mindent. Hogy mi is állt a levélben? Olvassátok el figyelmesen, hiszen ez nem egy kis dolog!
A lényegtelenebb dolgokat kihagyva, a következő állt benne:
Kedves Ashley Blythe Lewis!
Nem vagyunk biztosak benne, hogy eljutott-e hozzád is az a kis videó, amely nem csak az egész világot, hanem minket is elkáprásztatott! Ez nem egy mindennapi dolog!
Nem biztos, hogy hallottál-e az iskolánkról, de azt tudnod kell, hogy mi vagyunk az egyik leghíresebb tánciskola, ahova nem mindenki jut be. Csak a tehetséges táncosok!
Hogy ez alatt mit értek? Azt, hogy te nem egy mindennapi lány vagy! Megszégyenítően győzted le az iskolánk leghíresebb és legjobb táncosát, Aaron Black- et. Biztos vagyok benne, hogy leromboltad az egoizmusát, amiből nagyon sok van neki, de sebaj! Legalább megtanítottad veszteni is!
Ha tudnád, hogy mennyien cikizték és még cikizik a péntek esti esemény miatt, el sem hinnéd, pedig igaz! TEHETSÉGES VAGY! Minden meg van benned, amire szüksége van az iskolánknak! Elszántság, merészség, bátorság, és még sorolhatnám egész holnap estig ...
Ezzel a kis papírdarabkával azt szeretném mondani, hogy az iskolánknak szüksége van rád! Persze senki sem kötelez téged, hogy jelentkezz, de, ha mégis elfogadnád az ajánlatunkat nagyon hálásak lennénk!
Köszönöm, hogy szántál egy kis időt arra, hogy elolvasd ezt a rövid, ámbár lényegretörő levelett!
Válaszodat izgatottan várjuk, legyen az, visszautasító, vagy akár az ellentétje is, aminek nagyon örülnék!
U.I. Biztos vagyok benne, hogy még nagyon sok mindent fogsz elérni az életben! Soha ne add fel! Küzdj az álmaidért, akkor is ha nagyon kevés reményt látsz benne, hiszen SEMMI SEM LEHETRTLEN, főleg NEM NEKED!
Sok tisztelettel, Adam Kenndick igazgató.
Hát igen! Megértem, ha tátott szájjal olvastátok végig ezt a kis szöveget, ugyanis én is ugyanígy reagáltam, mint ti!
De a legfontosabb kérdés, az ,hogy mégis, hogy döntöttem?
Elfogadtam ezt a csodálatos ajánlatot, vagy inkább hagytam a francba?!
Más személy az ÉN helyemben biztos, hogy igent mondott volna. Helyben! De én nem ilyen vagyok! Többször is meggondoltam. Fél honapon keresztül gondolkoztam ezen a kis ajánlaton, de nem jutottam semmire. Hogy hogy sikerült döntenem?
Megnéztem az összes álláspontot, ami meg is történhet velem, ha beleegyezek. Persze nagyon sok volt a negatív példa is, ami eléggé rásegített az így is nehéz döntésemen...
Felválaljam a hírnevet, tudva azt, hogy soha nem lesz nyugtom? Magánéletem? De a legfontosabb az, hogy lesz- e olyan személy, aki az ÉN társaságomat fogja keresni, s nem a pénzemért csorgatja a nyálát? Képes leszek-e még több csalódást hordozni az így is nehéz terhemmel együtt? Elég erős leszek, ahoz, hogy ezt túléljem? Vajon boldog leszek, vagy elbukok?
Annyi a sok kérdés, de kevés rá a válasz! Mit csináljak? Mi a helyes? Meg fogom bánni a döntésemet? Elbukok?
Annyi, de annyi megválaszolhatatlan kérdés halmozodik fel, de sajnos az a legrosszabb, hogy minél többet gondolkozok rajta, annál nehezebben tudok dönteni ...
Ti mit csinálnátok a helyemben? Feladnátok, vagy megpróbálnátok? Hiszen ez egy új esély, amit el is halaszthatok, vagy akár felválallhatom az ezekkel járuló nehézségeket is.
Mi a helyes út? Mi a helytelen? Megéri kockáztatni?
Az életben a legnehezebb választás nem az, hogy mi a helyes és mi a helytelen, hanem az, hogy mi a helyes és mi a még helyesebb!
VOUS LISEZ
~ Dance Your Heart Out!
Roman pour Adolescents- Ashley, te miért szeretsz táncolni? - Mert ... Mert a tánc közben az vagyok, aki akarok lenni! A tánc a testem! A tánc a lelkem könnye és öröme! A tánc az álmom és a valóságom! A tánc az ébredésem! A tánc az út önmagamhoz! A tánc a megnyugvás és p...
