Hit "Befejezett"

Lost trust

Jungkook POV

A hónapok teltek-múltak, a munkák pedig egyre csak gyűlt, már szinte magunkra se maradt időnk. Már nem is emlékszem mikor tudtam egy kicsit elvonulni Jiminnel, hogy kettesben legyünk és már nagyon hiányzik. Rajta viszont nem látom a szenvedés nyomait, mintha nem is érdekelné mi van velem. Néha ad egy puszit arcomra, de ha ezt én teszem akkor csak morog valamit orra alatt és elsétál. Kicsit bántó a viselkedése, de betudtam annak, hogy fáradt és pihenni szeretne. Aztán egyik este nem tért vissza a dormba és senki nem tudta hogy merre van. Bár volt rá alkalom, hogy bent maradt a stúdióba  gyakorolni, de azt mindig bejelentette, hogy ne aggódjak miatta. Viszont ez most elmaradt és csak hajnali három után esett be az ajtón. Én addig fent voltam és a kanapén ülve vártam, hogy megmagyarázza, ezt az egészet. Ehelyett csak elment zuhanyozni, talán még azt sem vette észre hogy a kanapén vagyok. Nagyon furcsa volt.

-Jimin...-fogtam meg kezét, amikor csak el akart mellettem sétálni. Ijedtében kicsit ugrott, majd mikor látta, hogy csak én vagyok és nem egy pedofil, aki bevette a házunkat, felsóhajtott.

-Te miért nem alszol?-ült le  mellém.

-Téged vártalak.-vontam vállat.

-Nem kellett volna.-húzta el száját, mire kicsit elszontyolodtam. Rossz érzés volt ezt hallani, hisz olyan mintha a háta közepére se kívánna.

-A stúdióban voltál?-kérdeztem tőle félve, hisz nem akartam idegesíteni a bugyuta kérdéseimmel.

-Aha.-mondta, majd felállt és otthagyott. Habozott. Tudtam hogy hazudott mégsem mentem utána, hogy tovább kérdezgessem, bíztam benne, hogy majd később elmondja, csak most fáradt volt ahhoz, hogy társalogjon velem. Másnap vártam hogy odajöjjön, hogy beszélgessünk, ez viszont elmaradt. Inkább került, a szemembe se nézett...Már a legrosszabbakra is gondoltam. Mi van akkor ha megcsal? Esetleg belefolyt valamilyen ügybe...

Aztán egyre többször maradt ki késő estig. Eleinte még megvártam míg haza ér. Ilyenkor leginkább csak szó nélkül elvonult aludni, persze nem velem. Aztán belefáradtam és már az sem érdekelt ha csak reggel ért haza.

-Mi van Jiminnel? Eléggé szét van esve...-állt mellém Suga, miközben a vacsorán bepiszkolt tányérokat mostam el.

-Nem tudom.-vontam vállat, úgy hogy rá se néztem. Féltem ha mégis megteszem, akkor esetleg a nyakába borulok és sírva fakadok.

-Nem tudod? Hisz a te pasid...-ráncolta homlokát, mire letettem a kezemben lévő szivacsot és megtámaszkodtam a pulton.

-Az igazat megvallva..már abban se vagyok biztos hogy a barátom.-szorítottam ökölbe kezeimet, ő pedig csak értetlen tekintetével bombázott.-Hyung...Jimin manapság késő este esik haza, vagy nem is jön haza.-magyaráztam meg neki.

-Ismered őt, mindig szeretné a tökéletest nyújtani. Gondolom most is gyakorol.-simított vállamra, engem viszont nem igazán nyugtatott meg. Jimintől akartam ezt hallani, nem tőle.

-Remélem.-suttogtam, majd folytattam a mosogatást, hisz már csak pár tál maradt.

Aztán a napok újra csak teltek. Volt pár fellépésünk, fan meetingünk, interjúnk és persze próbák. Ez persze nem akadályozta meg Jimint abban, hogy késő este érjen haza én pedig újra megvártam.

Bár ne tettem volna, talán így nem szúrom ki nyakán a kiszívott felületet.

-Jimin ez mi?-böktem meg a foltot, mire kicsit felszisszent, aztán kezével próbálta takarni, bár már nem volt rá szükség.

-Beütöttem.-zárta volna le ennyivel és azonban keze után nyúltam és visszahúztam.

-Az nem így néz ki.-suttogtam, miközben könnyeimet próbáltam visszanyelni.

-Jó, akkor ne hidd el.-vont vállat én pedig nem bírtam tovább. Sírva emeltem fel kezem, majd maradék erőmet összeszedve adtam neki egy pofont, majd ahelyett hogy szobámba mentem volna a bejárati ajtó felé vettem az irányt.

Igen, igen...ez a rész is rövid lett, de még nem igazán sikerült visszarázódnom az írásba, de igyekszem.