Habár Hoseok hamar lehunyta pilláit, az álom nehezen ért el hozzá. Yoongit próbálta megfejteni. Rájönni a titkára. Mit gondolhat. Mit érezhet.
Talán még egy kis reménysugár is pislákolni kezdett eszeveszetten cikázó gondolataiban.
De nem tudta, hogy mire számítson majd, ha felébred. Mi fogja várni. Félt az ismeretlentől, ugyanakkor vágyott is rá. Mert tudta, bárhogy is alakul majd a jövő, Yoongi mellette lesz. Barátjaként, vagy szerelmeként.
Hoseok mindenesetre nem tántorodott el a döntésétől.
Szerelmes vagyok beléd Yoongi.
Négy szó, melyeket a fekete hajú fiúnak már évekkel ezelőtt kikellett volna mondania. Négy szó, melyet Yoonginak hallania kellett volna. Négy szó, melynek akkor kellett volna elhangoznia, amikor Hoseok szíve először dobbant meg Yoongi iránt.
A szőke hajú is alig tudott elaludni. Yunseo vigyázott rá, miközben az önmarcangoló gondolatai belülről próbálták szétcincálni.
Egy nap. Csupán egy napot kellett volna várniuk azoknak a fiúknak. Mert Yoonginál volt a pénz. Egy nap alatt megtörtént az, amit Yoongi közel egy hét alatt próbált megakadályozni.
De nem ez fájt neki a legjobban. Hanem az, hogy felelőtlennek tartotta magát. Hogy túl makacs volt ahhoz, hogy Hoseokot beavassa. Hogy a hős megmentő akart lenni, ami végül a vesztét okozta.
Most a sors eléggé kiszúrt vele ahhoz, hogy egy életre megjegyezze. Az őszinteségnél nincs fontosabb.
Hisz ha őszinte lett volna Hoseokkal, akkor ezek a dolgok nem történtek volna meg velük.
Yoongi nem kezdett volna el drogozni.
Nem lett volna tartozása.
Nem fenyegették volna meg.
Hoseokot nem verték volna össze.
Hana sem kavart volna be kettejük közé.
Minden fájdalommentesebb lett volna.
Viszont, ha ezek a dolgok nem történtek volna meg, akkor Yoongi sose találkozik újra Yunseoval. Márpedig ezzel Yoongi élete újra kerek lett. Mintha visszakapta volna elhunyt családja egy darabkáját.
Ráadásul Seongmint is már a szívébe fogadta. A barátsága nélkül szürkébbek, zordabbak lennének a napjai.
Igaz, hogy Hoseok jelenti számára a fényt, viszont más, amikor valakire tényleg barátként tekintesz, és más, amikor valakit a barátodnak mondasz, miközben legbelül epedezel utána.
Ég és föld a kettő.
Yunseot is eléggé kimerítették a történtek. Mind fizikailag, mind lelkileg. Visszakapta Yoongit, ezzel a szőke hajú lett a legfőbb boldogságforrása. Viszont egyáltalán nem készült fel erre az érzelmi hullámvasúton való száguldásra, amire akkor váltott jegyet, mikor megtudta, hogy Yoongi is kábítószerfüggő volt.
Bízik abban, hogy most már mindkét fiú rájön arra, ami végig itt volt az orruk előtt. Lehetetlennek tartja, hogy két szerelmes úgy éljen együtt, hogy közben nem tudnak a másik érzéseiről.
Ha legalább az egyiküknek lett volna annyi bátorsága, hogy szerelmet valljon, akkor már régóta fürödhetnének a szerelmes pillanatokban.
De, a mondás úgy tartja, hogy minden akkor történik, amikor megkell történnie. Talán Hoseok és Yoongi esete is ilyen. Hiszen nem tudhatjuk, mi lett volna, ha már a kezdetektől fogva tudnak a másik érzelmeiről.
Kora délutánra járt már az idő, mikor Hoseok felébredt. A kanapé elég kényelmesnek bizonyult számára ahhoz, hogy ott töltse az egész éjszakát, és a nap egy részét is.
Arca grimaszba torzult az erőlködéstől, ahogy ülésbe próbálta magát tornázni. A gyomrában ugyan enyhült a fájdalom, de még mindig érezte az ütés nyomását.
YOU ARE READING
Bűnbe esett angyal▪Yoonseok ▪ ✓
Fanfiction"Sikerült az elvonó és letudtam szokni a drogokról. De nem sikerült leszoknom arról, amiért odakerültem." Jung Hoseok × Min Yoongi Publikálva: 2017.05.15.
