Bűnbe esett angyal▪Yoonseok ▪ ✓

6 ▪ Honnan is tudnatnád?!

Yoongiban vegyes érzelmek kavarogtak, ahogy lábaival sietősen az élelmiszerbolt kijárata felé tartott.
Nem tudta, hogy mit gondoljon. Örülnie kéne, hogy rég nem látott nagybátyját most végre visszakaphatja? Vagy dühösnek kéne lennie, amiért ennyi éven át egyedül hagyta, és semmilyen életjelet nem adott magáról?

De nem. Yoongi egyiket sem érezte. Szívét most valami teljesen másfajta érzelem lepte el.

Megkönnyebbülés? Csalódottság? Szánalom? Csodálat?
Ezek keveréke zúdult Yoongira az irodában, amikor Yunseo elmondta, hogy mi történt vele a múltban.

Mert bizony Yunseonak nem volt semmilyen halálos betegsége, amit csak külföldön lehetett volna kezelni.
Nem. A múlt ennél sokkal nyomasztóbb volt, mint az az ámítás, amiben Yoongi az elmúlt éveit leélte.

Yunseo kábítószerfüggő volt. Yoongi szülei elüldözték őt a saját családjától. Nem akartak egy piti kis drogost a két fiatal fiuk mellett tudni, akiket belevitt volna a bajba.
És ugyan Yunseo valóban ilyen gondokkal küzdött, soha nem ártott volna egyik unokaöccsének sem.
Mert ők voltak a szeme fényei. Saját fiaként szerette mindkettőjüket, és bármit megtett volna a boldogságukért.
Csak sajnos a szülők már nem voltak ilyen elnézőek Yunseoval szemben, akinek úgy hozta a sors, hogy végül nem alapított családot.

Így kénytelen volt elhagyni a várost, hogy önerejéből felépülhessen, ami hosszas küzdelmek árán, de sikerült.
Végül hazatért szülővárosába, hogy újra láthassa unokaöccseit, de a szülők erről hallani sem akartak. Nem engedték a fiaik közelébe, és nem is tartották Yunseoval a kapcsolatot.

Yunseo így hát kénytelen volt a háttérben meghúzódni. A rehabilitációs intézménnyel párosulva-ahol Yoongit is kezelték-létrehozta saját élelmiszerboltját, ahol már a sikeresen felépült "betegek" dolgozhatnak, ezzel segítve őket az életben. Így került ide Seongmin, és immár Yoongi is.

Yunseohoz eljutott a hír, hogy unokaöccse is beleesett a drogok világába, ezért ragaszkodott hozzá, hogy az ő élelmiszerboltjában dolgozzon Yoongi, amikor kigyógyul a függőségéből.

A szőke hajú fiú most könnyeit törölgetve esik ki az utcára, ahol egyből térdre rogy, és zokogását így folytatja tovább.

Hoseok eközben próbál minél előbb odaérni Yoongi munkahelyére, mielőtt barátja végezne. Szeretné őt meglepni az első munkanapján, így gondolta, eljön elé.
Szeretné látni az arcát, ahogy morgolódva elmeséli, hogy milyen fárasztó volt a munka. Ahogy idegesen szidja a világot, amiért dolgoznia kell.

De Hoseok, miután befordul azon a sarkon, amelynek utcáján elterül az élelmiszerbolt, mosolya ráfagy az arcára, és megtorpan.
Yoongi a bolt előtt a fejét fogva sír. Még az utca végén is lehetett hallani keserves zokogását.

Hoseok egy pillanat alatt futásnak eredt, miután felfogta a látottakat.

Hangos trappolására Yoongi felkapja a fejét, és fátyolos tekintettel figyeli, ahogy fekete hajú barátja kétségbeesett arccal térdel le hozzá.

-Yoongi, te szent ég. Mi történt?-simogatja meg a szőke hajú hátát, mire az szipogva a karjaiba borul.

Hoseok hagyja, hogy Yoongi meleg könnyei átáztassák szürke pulcsiját, miközben vigasztalóan próbalja lenyugtatni szenvedő barátját.
Csitítgatja, miközben még jobban magához húzza.

A késő délutáni tavaszi szellő fújdogálja a két barátot, ahogy az utca közepén ülnek.

Hoseok vár, míg Yoongi megnyugszik.
Yoongi vár, míg érzései lecsillapodnak.