Kimásztunk a rejtekünkből és 4 apró fénypontot pillantottunk meg az égen. Óvatosan elindultunk bucka mögül bucka mögé, mert nem tudtuk, tiszta-e a környék.
Jó ideje nem volt mozgolódás a felszínen. Gyanúsan csend volt.
De jelen pillanatban nem érdekelt, mert megérkezett a mentőcsapat 4 hajója értünk.
Amint megláttam apáékat meg sem bírtam szólalni. A mögöttem álló emberek miatt persze. Egy pillanat leforgása alatt viszont mindenki felócsúdott a meglepetésből és a legnagyobb örömmel ugrottak a nyakamba.
- Annyira örülünk, hogy jól vagy és nem esett bajod. - örvendezett apa.
Erre hátrapillantottam a társaságomra, majd vissza apára.
- Amit azoknak az embereknek köszönhetek, akik most mellettem állnak. - válaszoltam.
- Szóval ők azok, akikkel eredetileg idejöttél igaz?
- Igen apa. Ugyan nem mindenki, de én már annak is örülök, hogy ennyien túlélték.
- Én is. Azonban van egy jó és egy rossz hírem is.
Homlokráncolva néztem apura.
- Hát halljuk a rosszat előszőr.
Bólintott.
- Rendben. A rossz hír az, hogy amíg ti a bolygón voltatok Adammel, addig a radarunk 4 hajó felszállását jelezte a Holdról plusz nem sokkal később egy 5.-ét is, amin valószínűleg a főnök utazott. Ami még rosszabb, hogy a Föld irányába indultak el.
Na bazmeg.
- És mi a jó hír? - kérdeztem.
Ezek után semmi jóban nem reménykedtem.
- A jó hír az, hogy van tervünk arra, hogyan győzedelmeskedjünk felettük és védjük meg a Földet.
- Hmm ez már jobban hangzik. - mondtam egy halvány mosollyal az arcomon. - Akkor viszont nincs vesztegetni való időnk, csípjük el őket!
Miután apu egyetértéséről biztosított, kiadta a parancsot.
- Jól van, MINDENKI AZONNAL SZÁLLJON BE! - hangzott a parancs.
Mint a mérgezett egér, úgy húztuk a csíkot befelé. Azt követően, hogy mindenki kényelmesen elhelyezkedett, indulásra készen álltunk.
Odasiettem apához, aki már elfoglalta a helyét a vezérlőben.
- Apa, azt szeretném kérdezni tőled, hogy lehetnék-e most a másodpilótád? Ugyanis eddig ezt még nem próbálhattam ki. - néztem reménytelien rá.
Apu előszőr összehúzott szemekkel és komoly arccal méregetett, de aztán egy másodperc leforgása alatt kisimultak az arcán a ráncok és egy hatalmas vigyor kíséretében bólintott.
- Persze, hogy lehetsz. - mondta nevetve. - Nem is lehetnék ennél boldogabb.
Mosolygások közepette felvettem a fülest a mikrofonnal a fejemre, majd apu jelt adva egyszerre emelkedett fel a feszínről mind a 4 hajó.
Istenem végre itthagyhatom ezt a holdat. Várjunk csak egy percet...
Üzenetet kéne írnom azoknak, akik a Holdon maradtak. Az alábbi üzenetet küldtem el:
"Drága barátaim!
Nagyon sok mindent köszönhetek nektek, többek között az életemet is. Bocsássatok meg, hogy csak így üzenet formájában búcsúzok el tőletek, de sajnos olyan helyzet adódott, hogy másképp nem volt rá esélyem. De mindenképpen szerettem volna mondani valamit. Amint hazaértünk, teszünk róla, hogy Tianak-ot feltámasszuk - amire ígéretet tettem - és visszaküldjük hozzátok. Mert megérdemlitek, hogy egy megfelelő vezetőtök legyen.
Alice"
Egy gombnyomással el is küldtem.
- Ez nagyon szép és megható volt kicsim. - reagált az üzenetemre apu.
- Köszi. Annak is szántam, ha már személyesen nem köszönhettem el tőlük.
Hirtelen a radar eszeveszett pittyegése zavarta meg a gondolatmenetemet. Beértük az ellenséget.
Összenéztünk apuval.
- Alice, mivel tudom, hogy remekül értesz a harchoz, így átengedem a lehetőséget neked arra, hogy ezt a támadást te vezesd.
- Ez most komoly apa?
- A legkomolyabban lányom. De siess!
Aprót bólintottam, majd bekapcsoltam a rádiómat, hogy mindenki hallja mind a négy hajón.
- Emberek! Apám megadta a felhatalmazást nekem a támadás levezetésére, így nagyon figyeljen mindenki.
Kis szünetet tartottam majd folytattam.
- Készüljetek fel! MINDEN FEGYVERT ÉS PAJZSOT A MAXIMUMRA ÁLLÍTSATOK ÉS KAPCSOLJÁTOK BE A BOOSTERT IS! (booster - plusz 20% energiát ad a pajzsnak és a fegyvereknek - a szerk.) - kiállrottam a rádióba. - CÉLOZZATOK! (hatótávon belül voltak) ÉÉÉS TŰZ!
Adtunk nekik mindennel, amink van, de mintha nem lenne elég. Simán folytatják az utukat a szeretett otthonunk felé.
Nagy háború van kibontakozóban. Talán a mi győzelmünkkel fog végződni...remélhetőleg...
18. Fejezet vége
Sziasztok :) remélem hogy eddig is tetszett a történet nektek és követtétek Alice kalandos útját. Ami hamarosan a végéhez fog érni. Még nem tudom, hogy jó lesz-e vagy nem.
SPOILER ALERT! Hatalmas űrháború lesz a dupla befejező részben :D
Valamint teljesen át kellett írnom ezt a részt, mert valami miatt eltűnt korábban majdnem a teljes szöveg :P
Jó olvasást kívánok nektek továbbra is ;)
# Bella #
KAMU SEDANG MEMBACA
Elvetett Terv
Fiksi Ilmiah2020-ban járunk, az emberiség évtizedek óta nyitogatja szárnyait az ismeretlen világűr felé, rengeteg felfedező műholdat küldtünk pályára, csak eközben megfeledkezdtünk valamiről.......még pedig égi kísérőnkről, a Holdról. Ez a titokzatos társunk ta...
