The princess and the pirate |Captain Swan fanfiction|OUAT|Befejezett

13. Neal

- Emma, biztos, hogy el akarod hagyni ezt a tábort? Ez a tábor biztonságos, de ha elhagyod, Pánék biztos ott lesznek valahol - mondta Killian, és kőzben pedig közelíteni kezdett hozzám.
- Igen. Nealt meg kell menteni, hátha tud segíteni.
- Tulajdonképpen mennyi közöd van, vagy volt hozzá?
- Irígy vagy? - nevettem el magam, hiszen biztos, hogy az volt Nealre.
- Nem, csak érdekel - lépett teljesen elém, így már fel kellett rá néznem.
- Ő volt az egyetlen, akit igazán szerettem. Persze, igen, ott volt Graham, meg August...- kezdtem el sorolni, de aztán rájöttem, hogy így nem érti - vagyis a Vadász és Pinokkió.
- Mi? A Vadász? És Pinokkió? Ő még csak egy kisfiú! - röhögött, de még így is látszott rajta az irígység.
- Pinokkió vitt át a varázstalan világba. Amikor visszatértem Storybrookeba, akkor újra találkoztunk. Csak...meghalt.
- Sajnálom - hajtotta le fejét Hook, és szemeimet pásztázta - nincs valami jutalmam, amiért megmentettem apádat?
- Vedd a ma reggeli csókot annak - fordultam el tőle - akkor, jössz? Vezess el kérlek Nealhez! Anya, ti jöttök?
- Nem, mi vigyázunk a táborra. Vigyázzatok Pánékkal!
Killian és én egymás mellett ballagtunk, míg ő egy nagyot, én addig két kicsit léptem. Így haladtunk egészen két óriási fáig, amik között Neal lógott, nagyjából 2 méterrel a föld felett.
- Neal! Neal! - intettem neki fel.
- Emma! Emma! Jól vagy? - örült meg nekem.
Hook nemvolt annyira elkápráztatva ettől a jelenettől, ezért egy szót sem szólt bele a dologba.
- Kiszabadítunk. Tudsz valamit Henryről?
- Itt van a fiunk? Ő hogy van? Milyen fiú lett? Emma, mesélj róla, kérlek!
- Igen itt van. Pán Péter táborában, a segítséged kéne. Minél hamarabb meg kell rá találni a megoldást, hogyan tudunk túljárni Pán eszén. Sajnos Hook nem elég hozzá. Majd később mindent elmondok.
- Apám itt volt pár napja. Beszélt valami Csingilingről. Ő tud segíteni, azt mondta.
- A krokodil...- sziszegte Killian, majd előrántotta kardját - levágom a kötelet. Mehet?
Neal csak biccentett, és egy pillanat múlva már a földön hevert. Felült, én pedig elé rogytam, és átöleltem. Istenem, de hiányzott. Nem is tudtam, hogy még életben van! Nem is tudnám elmondani, mennyit gondoltam rá, amíg Henryvel voltam. Vajon kedvelni fogja a fiát? El tudna jutni Storybrookeba? Lehet, hogy most sikerülni fog.
Neal rámmosolygott, egyik kézfejét pedig lassan végighúzta arcomon. Nem láttam Hook arcát, de biztos, hogy öklendezett, és most legszívesebben kinyírná Nealt emiatt, engem ez viszont most kevésbé zavart, mint az a csók Killiannel.
- Emma - suttogta - tényleg te vagy.
Kis könnyek gyűltek szemembe. Nem hittem, hogy tényleg láthatom mége egyszer. De az a szerelem elmúlt. Ezt hogyan fogom megmondani neki? Szemében ugyaz a tündöklés volt, akárcsak a kalózéban. Egyértelmű, mindketten szerelmesek belém. Irígyek lesznek egymásra egész életükben, és én meg sosem fogom emiatt megtalálni a helyes utat.
- Khmm - köszörülte meg torlát Hook - nem akarom megzavarni ezt a nagyon romantikus jelenetet, de menjünk vissza.
Felálltunk a földről, és követtük Killiant. Amikor sikerült lépést tartanom vele, rámnézett, arcán pedig a  levertség és a csalódottság tükröződött. Ebbe meg mi ütött? Szerintem ő is pontosan így érezne, ha láthatná még a volt szerelmét. De, teljesen belém van zúgva, persze, hogy irígy. Biztos, hogy lesz egy-két szava Nealhez, és azokat sem válogatja majd meg.
Visszatérve a táborba, anya és apa örömmel tele pattantak fel helyükről, és jöttek oda hozzánk. Átölelték Nealt, engem is. Majd mindkettőnket egyszerre.
- Üdv, Neal. Emma sokat mesélt rólad - veregette meg apa Neal vállát.
- Hófehérke és David herceg? Emma, te hercegnő vagy?
- Oh, persze, honna tudhattad volna - nevetett anya, majd a szüleim belekaroltak Nealbe, és együtt ültek le.
Olyan boldogak voltak, hoy megismerhették Henry apját. Úgy látszik, apának is bejön, annak ellenére, hogy Gold az apja.
- Mi a pokol ez? Egy szóval sem mondtad, hogy a krokodil fia Henry apja! Ennél rosszabbul te sem választhattál volna - panaszkodott Hook elkapva a bal kezemet.
- Honnan tudhattam, hogy Neal Gold fia? És különben is, szerintem nem okoz gondot. Nézd, milyen jól elvan anyuékkal!
- Emma, nem érted! Iagzad volt abban, hogy irígy vagyok Nealre! Mindig is az leszek! Megismerhetett egy ilyen csodás nőt, mint te! - jött ki belőle - Szépségem, itt az ideje, hogy eldöntsd, kit akarsz.
- Egyikőtöket sem, csakis azt, hogy megmentsük Henryt, és végre vége legyen ennek az egésznek! Igen, szerettem Nealt, de az, hogy boldog voltam, hogy megtaláltuk, és, hogy átöleltem, nem jelenti azt, hogy még most is szeretem!
- Láttam, hogy könnyeztél. Swan, ha te nem vagy szerelmes belé, akkor mergüljek meg!
- Killian, nem szeretem! Érted? Csak egy barát már! Otthagyott New Yorkban egyedül Henryvel a hasamban!
- Mi? - csendesedett el Hook is.
- Igen...ott hagyott. Elmenekült, mert a rendőrség üldözni kezdte.
- Nem tudom mi az a rendőrség, de biztos - vont vállat - azért elég szemét dolog, higy egyedül hagyott, én biztos nem tennék ilyet veled.
- Nem kell lelkizni, Killian. Inkább köszönd meg, hogy ne utasítalak vissza, és tűntetlek el innen - kuncogtam.
- Mert? - szeppent meg.
- A flört...azt nagyon tudod - nevettem továbbra, és gondoltam, hogy nem érti, hiszen nem ismeri a szót.
- Megint nem tudom miről van szó, de egy ilyen jóképű fickót nem lenne szabad elküldened - mosolygott huncutul, ami teljesen kizavarta Nealt a fejemből, anélkül, hogy azt rögtön észrevettem volna.
Pont ez az, amiről beszéltem. Flörtölni, azt tud!
- Bocs. Inkább meg kéne köszönnöm, hogy elvezettél Nealhez.
- Ezúttal kapok valamit - birizgálta állát.
Elmosolyodtam. Tudtam, hogy egy újabb csókra pályázik, de azt nem kapja meg olyan könnyen! És, a szívemet sem rabolhatja el. Nem vagyon egy holmi kincs. Nem adom egyszerűen. Neal tisztességesen elnyerte azt. Mosg viszont éppen senkinek sem adom, csakis a családomnak.
- Akkor, majd teszek én a jutalomról - hajolt felém, mire én el akartam tolni magamtól - csak egy puszi az arcodra, na! - mentegetőzött, majd egy puszit nyomott az arcomra, közben éreztem borostáját, annyira rányomta ajkait az arcomra.
- Neal annál inkább érdemelné meg - gondoltam magamban, de nem mondtam ki - hiszen ő Henry apja, és nem akar annyira nyomulni, mint Killian.