The princess and the pirate |Captain Swan fanfiction|OUAT|Befejezett

9. Felkészülve

Aznap éjjel meg szerettem volna valósítani a tervemet. Megvárom, míg mindeki elalszik, és aztán elmegyek, majd amikor végeztem, visszajövök.
Így is volt: anya és apa hamar elaludtak, egymás mellé kuporodva aludtak; Regina egy nagy falevél alá dugta be magát; Killian pedig egy farönkön szunyókált.
Halkan kivettem a táskából a dobozt, magammal vittem a pisztolyomat a biztonság kedvéért, és elvettem apa kardját is, fene se tudja, mikor kellhet.
Elindultam. Nem messze találtam egy kitaposott utat a tábortól, ott leültem a földre, és óvatosan felnyitottam a doboz tetejét. A ládikát az ölembe raktam, a láncot pedig a kezembe vettem. Csodás egy darab, meg kell vallani! Hogyan működhet?
Egy darabig csak néztem, szorongattam, amikor egy kisfiús, mégis már egy férfi hangot hallottam.
- A Megmentő - mondta lesújtóan, mire én megfordultam, és Pánt láttam.
Gyorsan az ölembe gyűrtem a nyakéket és ő pedig legugholt elém, és a medálra nézett.
- Hook adta, igaz? - kérdezte.
- Semmi közöd hozzá - feleseltem vissza.
- Makacs lány vagy, Emma Swan, akárcsak a fiad, Henry.
- Nálad van? - tettem fel a kérdést úgy, hogy hangomban hallatszott a düh.
- Oh, őt igazán ne féltsd - vigyorgott - a fiamnak megígértem, hogy vigyázok az unokájára.
- Várj, mi? Neked van fiad?
- Igen, Zörgőfürge, és ő Henry nagyapja.
- Miért? - húztam elő a pisztolyomat és rászegeztem, hiszen féltem, hoy Henry rossz kezekben van.
- Tudnod kéne...Baelfire, azaz Neal, Zörgőfürge fia.
Itt lefagytam. Pán Péter az Gold apja, Gold fia Neal, és Henry apja pedig Neal. Jézusom!
- És, ha szabad kérdeznem, de honnan tudtad, hogy Hook adta nekem a medált?
- Onnan, hogy én ajándékoztam neki. Meg kell dörzsölni háromszor, és halkan mondd ki a nevedet. Én nem is zavarok többet. Viszlát, Emma Swan - repült fel a fák fölé Pán és eltűnt.
Ez megdöbbentett és rosszul is ért. Pán Péteréknél van Henry. És, ahol ott van Henry, nem messze lehet tőle Gold és a titokzatos nő is, akit Regina látott a varázsgömbben.
Egy kérdés levegett csak előttem: felkészültem-e a jövőmre? Ahogy Hook mondta, lehet rajta változtatni.
Úy tettem, ahogyan azt Pán mondta. Megdörzsöltem háromszor, majd halkan kimondtam a nevemet. Ekkor a medál felvillant, és a közepén lévő kristály kiemelkedett. Aztán képek jelentek meg rajta.
Első kép: én és a családom együtt.
Második kép: Hook velünk kakaózik Nagyinál.
Harmadik kép: Hook kézenfogva sétál velem Storybrookeban.
Utolsó kép: Hook megcsókol.
Ne, ne, ne, ne, ne, ne, ne!!!!! Csak ezt ne! Én nem lehetek szerelmes Hookba! Mégis hogyan történhetne meg? Igaz, hogy nem egy rosszvágású fickó, és, hogy nagyon jó vele lenni, mert alkalmazkodó és jófej, de ez...nem tudom, hogy képes lennék őt szeretni. Olyan eset vagyok, mint Regina: nem vagyok benne biztos, hogy bárki belémszeretne. És, hogy ezt mióta tudom? Azóta, amióta elvesztettem Nealt, Grahamat, és az egyik legjobb barátomat, Augustot. Elég nekem, ha Henry miatt aggódok, és az is elég, hogy a szüleim óvnak engem, nem szükséges mástól a bizalom, csak a családomtól. Tudnám szeretni? Nem tudom...nem tudom. Lehet, de az is biztos, hogy nem most leszek bele szerelmes. Vagy mégis?
Fölöslegesen teszek fel magamnak ilyen kérdéseket. Én nem ellenkezek a jövőmmel kapcsolatban, és tudjátok mit? A holnapra bízom! Nem nyúlok bele, mindegy, mi jön közbe, legyen, aminek lennie kell. Viszont, ha a családomról van szó, akkor mindent megtennék azért, hogy változtassak! A jövőm nem igazán izgatott fel, hiszen a családtagjaimat nem láttam veszélyben. Viszont, ami Hookot illeti...OK, OK, igaz, hogy nem annyira akarom azt, ami volt, de, hogyha meg is szeretném őt, nem tenném azt sokáig!
- Emma, szedd össze magad, menj vissza, és tégy úgy, mintha nem tettél volna semmit - mondtam magamnak.
Amikor visszaértem, Killian a tűz mellett ült. Francba! Talán rajtakapott, hogy elmentem?
- Hol voltál? - kérdezte.
- Ja, csak sétáltam - próbáltam leplezni magamat, majd úgy téve, mintha álmos lennék ásítottam egyet, és ledőltem egy farönk mellé, arccal elfordultam Killiantől, és egyhamar, el is aludtam.