The princess and the pirate |Captain Swan fanfiction|OUAT|Befejezett

14. Tündéri segítség

- Neal, apád nem mondott semmit arról, hogy merre lakik most Csing? - kérdezte Hook.
- De, azt mondta, hogy most Pánék táborához közel lakik. Valami másik nevet is említett. Valami Wendynél is van egy-két alkalommal, állítólag Pán egyetlen olyan rabulejtettje, aki lány. Wendy már majdnem 100 éve van itt Sohaországban, és a testvéreit is fogvatartották, őket viszont pár éve elengedte, hogy keressenek meg egy várost, ahol még él a mágia. Onnan szeretne Pán egy bizonyos dobozt, és akkor Wendy is megszabadul.
- Storybrooke - suttogtam magam elé - Storybrooke! Pán oda küldte a két fiút! És Gold nem tud róla. A fenébe. Belle sem lett erről értesítve! Anya, Regina merre ment?
- Nem tudom, csak annyit mondott, hogy megkeresi Zörgőt. Bajban van a város, és Belle pedig nem birtokol semmilyen varázslatot. Még üzenni sem tudunk nekik, vsak Gold és Regina tudna. De, menjetek, keressétek meg Csingilinget, mi itt maradunk, hátha visszajön Regina Golddal.
- Gyertek - indult el Killian, őt pedig Neal követte szorosan, és csak kullogtam utánuk.
A fél szigetet körbejárhattuk, amikor Hook végre kijelentette, hogy már csak pár perc, és elérjük Csing házát.
A kalóz nagy és határozott léptekkel közelített a kunyhóhoz, majd kampójával kopogott. Nem is kellett sokat várni, a tündér megjelent.
- Nocsak, nocsak, Hook kapitány. Mi járatban erre? És Baelfire?! Őt hol találtátok? Killian, ugye nem hagytad itt, amikor veled együtt jött az Elvarázsolt Erdőből? Mondjuk butaságra kérdeztem rá, akkor nem lenne most idősebb.
- Segítened kell, Csingiling! - mondta Neal, majd rám mutatott - ez itt Emma. A fiunk itt van a szigeten, Pán Péteréknél. És, a másik pedig Wendy lenne. Valahogyan üzennünk kéne a varázstalan világba, a kisöccsei ott vannak, és abba a városba akarnak betolakodni, amiben Emma is lakik. A város veszélyben van, kérlek segíts, elég, ha csak abban, hogy megkeressük Henryt.
- Megdöbbennétek, ha kérnék valamit cserébe? - tette csípőre kezét a kis szőke lány.
- Bármi legyen az, megadjuk - forgatta szemeit Hook.
- A szárnyaimat. Pánnál vannak. Ha segítek kimenteni a fiút, akkor szépen megmondja a fiatok Pánnak, hogy adja vissza. Rá hallgatni fog! Mindenkire hallgat, aki elveszett fiú lesz. És hisz mindenkinek. Egy kölyök, de mégis vigyázni kell vele.
- Rendben - feleltem, és Hookra néztem, aki egész végig engem figyelt.
Amióta megismertem őt, csak a flörtre megy, ami engem nem igen csábított el eddig. Folyton próbálja tartani a szemkontaktust, amikor csak lehet, engem bámul, ami már nem is kicsit megy az agyamra. Neal ugyanez. Megtaláltuk, és látszik rajta, hogy Killiannel rajtam versengenek.
- Akkor, köszönjük, Csing! - mosolygott Hook és elfordult, hiszen gondolom indulni akart.
- Igazán nincs mit - felelt a tündér.
Pár lépést tettünk meg, de Csing utánam szólt - Emma!
- Igen? - néztem hátra a vállam felett.
- Gyere egy kicsit! - kért meg.
A fiúk megálltak, türelmesen várakoztak, de ahogyan egymásra néztek, az az ördögnél is lesújtóbb volt: Neal szemében azt láttam, hogy legszívesebben beolvasna Hooknak, a kalóz pedig úgy nézett Nealre, mint aki nagyon meg akarná leckéztetni. Viszont az irígység sem maradt ki!
- Emma, ide figyelj! Vigyázz Hookkal, tényleg! - suttogta - Rengeteg nője volt már, és nem lehet tudni nála, hogy mikor töri össze a szívedet! Kérlek, vigyázz rá - tette kezét a szívem felé - De, Zörgőfürge fia, Baelfire sem kivétel! Nagyon ravasz, és rettenetes irígy tud lenni másokra.
- Tudom, tudom, hiszen a fiam apja. Már régről ismerem őt. Killian viszont...ő más. Kicsit makacsabb.
- Igen, igen - monda Csing - úgyhogy, kérlek, hallgass rám, és szólj, ha mehetünk Henryért.
- Mindenképpen, és köszönjük mégegyszer! - fogtam meg mindkét kezét a tündérnek, és boldog voltam, hogy találtunk valakit, aki segíthet rajtunk.