Why me?(M&M ff.)

😂8.😂

Csengettek és odavánszorogtam az ajtóba közben fogtam a hasam.Amikor kinyitottam az ajtót egyből lefagyott az arcomról a mosoly.
Diana volt ott.Mit keres ez itt?

-Itt van Tinus?

-Neked is szia Diana!És ha igen?

-Akkor engedj be!Vagy hívd ide mert én nem tudok bemenni.Bekell invitálnod!

-Nem foglak!

-De!!

-Az én házam tudtommal és ide az jön akit be engedek!!-emeltem feljebb a hangom.

-Mi ez az ordi...Diana?!-kelt ki a képéből Martinus.

-Igen drágám!Beszélni szerettem volna veled!

-És ha én nem akarok?-probált nyugodt lenni.Amikor kimondta ezt a pár sort diadalmas vigyor űlt ki a számra.

-Csak 10 perc!!-nyávogott tovább.

-Jó de csak 10 perc.-egyezett bele.Egy kicsit váratlanul ért.

Kimentek nekem meg eszembe jutott hogy kellene menni vásárolni.

-Marcus?-szolítottam a szunyokáló fiút.

-Hm?-pislogott nagyokat.

-Nem jössz el velem vásárolni?

-Mikor?-kérdezte rekedtes hangon.

-20 perc és kész vagyok.-futottam fel a lépcsőn.

-Van más választasom?Addig én is megcsinálom a hajam.-morogta az orra alatt

-Nincs!!-nevettem.

Fent a gardóbok előtt álltam és nézegettem a ruhákat.

-Felhívom Larát hogy jön-e ő is.-gondolkoztam hangosan.-Vagy írok!

Én: Szia jössze a boltba?

BFF:Hello naná!Mikor megyünk?

Én:20 perc!Siess!

BFF:Majd mondanom kell valamit.

Nem írtam vissza inkább felvettem egy fekete farmer sortot és egy fehér haspólót meg a derekam köré kötöttem egy piros-fekete kockás inget.A hajam kifésültem és hagytam hogy a vállamra omoljon.
Szóltam Marcus-nak hogy kész vagyok.Nem kellett sokat várnom rá.
Felvettem a fekete Vans cipőmet és léptem volna ki az ajtón de megakadt a szemem valakin vagyis inkább valakiken.Martinus meg Diana csókolóztak.
Azt hittem hogy abban a helyben össze esek.Úgy éreztem mintha a szívem apró darabokban lenne.Az alsó ajkamba haraptam hogy vissza tartsam a sírást.De nem tudtam az egyik könny követte a másikat és ez így ment míg Marcus oda nem jött hozzám.Hogy is gondoltam azt hogy egy ilyen lányba mint én szerelmes lesz egy híresség.

-Mi a baj?-kérdezte aggódóan Marcus.

-Jaj semmi....

-Nekem elmondhatod.-ült le mellém a lépcsőre.

-Nem akarok erről most beszélni.-néztem fel az égre.

-De szerintem jobb lenne ha besz...

-Nem tudok most erről beszélni.Nincs erőm!!-emeltem kicsit feljebb a hangom.

-Nem akartalak megbántani bocsi.

-Nem baj.De menjünk mert Lara most jön két utcányira van.Érzem az illatát.

-Hogy érzed hogy ha két utcányira van?

Basszus kiderül mi vagyok!!!

-Nem érzrem naa..Csak összekevertem azzal hogy látom mert annál a játszotérnél lehet látni az embereket akik azon a sarkon járkálnak.-hazudtam be amit be is vett.Szerencsére...

-Hello!-jött oda Lara.

-Szia!-öleltem meg.

-Szia!-adott egy csókot Marcus Larának.

-Úúú!!Éljen az újdonsült pár!!!!-kiáltottam el magam.

-Ssssssh!-rivalltak rám.

-Most mivan?-indultunk el a bolt irányába.

-Ne orditsd ki!!!

-Okk...

Az út nem volt unalmas.Folyton lökdöstük egymást meg páran kértek autogrammot Marcus-tól.

-Látszik hog híres vagy.

-Tudom meg helyes,kedves,vicces.

-Te inkább egoista vagy.-nevettem el magam.

-Nem volt vicces.-duzzogott Marcus.

-Bocs szívem de az volt.-nevetett mostmár Lara is.

-Chh..-duzzogott tovább mi meg csak nevettünk.

Beértünk a boltba..
Elkezdtem bolyongani a sorok között...
-Lea..-suttogta valaki rekedtes hangon.

.....

Na hello!! Itt van az új rész is!! Remélem tetszik.Sietek a kövivel!
FOLYTASSAM?
(a válaszaitokat írjátok le kommentben).
Addig is legyetek jók!
Sziasztok!!