A fejedelem (H.S.)

13.

Odafent türelmetlenül sétáltam fel-alá a szobában. Vajon mit tervelt ki ez a lány? Oda-vissza sétáltam, már lassan árkot járok ebben a szobában. 

- Harry küldött, azt üzeni, hogy ne mászkálj annyit, mert huzatot csinálsz a házban!-állt meg az ajtóban Gemma

Megrezzentem a hangjától. Olyan halkan jött fel, észre sem vettem. Felé fordulva, elmosolyodott, ellökte magát az ajtófélfától.

- Öltözz, megyünk bulikázni!

- Ez most komoly?-vigyorogtam rá

- Ha én egyszer azt mondom, hogy buli van, akkor buli van! De csak egy feltétellel!-emelte fel kecses ujját 

- Mi lenne az?-vigyorogtam

- Én választom ki a ruhádat és a sminkedet!

- Nem vagytok ti rokonok Harryvel?

Nem bírtam vigyorgás nélkül. Annyira boldog voltam, hogy kiszabadulhatok egy kicsit. 

Közel másfél órán át készülődtünk. Gemmának is adtam kölcsön ruhát, szerintem nem elég egy egész élet ehhez a ruha mennyiséghez. Gemma egy fekete ruhát választott ki nekem, ami, hát hogy is fogalmazhatnék...nem az én stílusom, de valami oknál fogva tetszett, és jól éreztem magamat benne. Hozzáillő magas sarkú fekete cipőt húztam, a hajam aljába pedig lágy hullámokat tettünk. A szőke hajú, immáron barátnőnek is mondható lány ki is sminkelt, ő maga pedig egy bordó rövid ruhát választott ki, hozzá illő csini cipővel. A haját kivasalta, és erős sminket dobott fel. Neki nagyon jól állt ez a stílus. Irigykedve néztem rá. Egy angyal ez a lány. 

- Gyönyörű vagy Gemma!-sóhajtottam a táskámat magamhoz véve

- Ugyan már! Te csodásabb vagy!-karolt meg- Mehetünk?

- Igen!-bólintottam

A hallban Liam várt ránk. Alaposan végig mért minket, ezalatt el is pirult. 

- Harry?

- A dolgozójában.-bökött a fejével mögénk

- Szuper, akkor lépjünk!-lökdösött ki maga előtt Gemma az ajtón- Nem akarok fejmosást kapni miattad!

A barna hajú srác vitt el minket a város egyik legjobb szórakozó helyére. Az út csendesen telt, a rádió szólt mindössze.

- Akkor majd csörgünk Liam!-veregette vállba a sofőrünket hátulról

- Harry ezért kinyír!-sóhajtott

- Ne feledd ki vagyok!-figyelmeztette vészjóslón a lány

Felhúzott szemöldökkel hallgattam végig a jelenetet. Nem tudtam hová tenni ezt a kirohanását.

A bárba soron kívül beengedtek, hála Gemmának. Nem is értem miért csodálkozom én ezen egyáltalán. A tömegen átverekedve magunkat egyenesen a pulthoz mentünk. Gemma meg se kérdezte mit iszok, ő eldöntötte, hogy vodka naranccsal kezdünk. Nem örültem neki, de legalább nem töménnyel indítunk. 

- Igyunk arra, hogy kijöttünk bulizni és, hogy kaptam egy húgot, amire mindig is vágytam.

- Éljeen!-emeltem fel immáron a 3. poharamat

Jó pár kör után éreztem magamat alkalmasnak a táncra. A parkett egyik részét kinéztük magunknak, új barátnőm megragadta a kezemet és úgy húzott végig az embereken elnézést sem kérve. Úgy éreztem végre elengedhetem magamat. Teljesen átadtuk magunkat a zenének. 

- Édes Kincsem, ugye tudod, hogy most hatalmas bajban vagy?-dörmögte egy hang a fülembe

Olyan tisztán hallottam, mintha egy üres, csendes szobában mondta volna. Lenéztem, derekamra két erős kéz kulcsolódott. Riadtan pillantottam hátra. Harry volt az. Azonnal kijózanodtam.

- Harry. 

- Haza megyünk.-nézett rám szigorúan

- Ne, kérlek neee.-ragadtam meg a karját- Végre egy kicsit kimozdultam Gem...-fordultam az említett felé, aki eközben totálisan felszívódott- Az előbb még itt volt.

- Amott pasizik.-bökött a fejével a mosdók felé- Mi pedig most indulunk. Nem fogom hagyni, hogy más férfiak rajtad legeltessék a szemüket. 

Hirtelen ötlettől vezérelve lábujjhegyre állva megcsókoltam. Tuti a pia miatt.