Ez nem lehet véletlen [J.B]

#18

Reggel Domi ágyában keltem fel, ő még az igazak álmát alussza javában.
Kicsit megkönnyebbülve, de annál jobban megtörve vettem irányba a fürdőszobát.
Gyorsan letusoltam, majd felvettem a tegnapi ruhám, ugyanis elfelejtettem tisztát hozni.
A telefonomat szokás szerint nem találtam. Valahol egy sarokban bujkálhat lemerülve. Szegénykém. Igazábból nem is érdekell hol van, amúgy is Justinnal, és Selenával lenne tele az internet, és rohadtul nincs rá szükségem.

♡♡♡

-Gondoltam hogy Dominál vagy. - mondta anyám félvállról, épp mosogatott. Ilyenkor már rég agyonbaszott volna egy serpenyővel, ha nekem egy egész éjszakán át kikapcsolva lett volna a telefonom. Mivel jelenleg krízishelyzet van, így ez most nem történhet meg.

- Köszönöm. - mondtam érzelgősen, majd a háta mögé szaladtam, és átöleltem. Újra könnycseppek szöktek a szemembe, de már nem engedhettem őket lefolyatni az arcomon.

- Nincs mit édesem. Amíg szükséged lesz rám, én itt leszek veled. - fordult meg, majd átölelt.

♡♡♡

2 hónap elteltével :

Amióta megtörtént a nyári kavarásom Justinnal, nem is hallottam felőle. Legalábbis nem akartam. Nagyon akartam tudni, hogy mi lehet vele, de majd beledöglöttem, de akkor sem néztem meg, az arcomba ömlő híráradatot, napi szinten.

Sajnos Justinnak köszönhetően netceleb lett belőlem. Egyre többen ismernek meg az utcán, a közösségi oldalakon pedig egyre többen jelölnek.  Főként utálók, akik kurvaanyáznak, szidnak,  átkoznak,  de van közöttük olyan is sajnos nagyon kevés akik kérdezősködnek rólam és Justinról,  illetve tv-sek,  különböző szponzorok.  Kicsit félek hogy rossz irányba halad ez a sztárság.

♡♡♡

Az óta kerestem magamnak egy állást. Pultos vagyok, egy nightklubban. Ételeket-italokat szolgálok fel, közben hallgatom a zenét. Mi lehet ebben rossz? Ja várj. Az alkoholista, vagy a perverz emberek. Vagy az alkoholista perverz emberek.

Amúgy simán fel is mondhatnék, de anyám intézte el egy ismerőse által, és nem akarom hogy rossz színben tűnjön fel. Amúgy meg jól fizet, és jól is érzem magam.

♡♡♡

- Szia. Mit adhatok? - kérdeztem monotonon, egyben kedvesen.
- Jack Danielst légyszives. - válaszolta a fiú, akinek úgy csillogott a szeme, mint aki be lenne szívva.
- Máris adom. - válaszoltam, majd egyből elfordultam az italok felé. Kikerestem az adott üveget, egy megfelelő pohárba beletöltöttem, és a srác elé nyújtottam.

- Még valamit? - néztem rá, kedvesen.

- Téged! - válaszolta perverzen.

- Azt lesheted. - Elvettem tőle a pénzt és már fordultam a következő "vásárlóhoz"

- Szia, mit adhatok? - Bevetettem a szokásos mosolyt.

- Egy pohár Henessit szeretnék kérni. - Mit mondott? Na kíváncsi leszek megfizeti-e. Ezt természetesem magamban mondtam. Gyorsan kitöltöttem, majd a pult felé fordultam, hogy átadjam az italt.

- Tessék. - nyújtotta a kezembe a pénzt. Egy 10.000-st nyújtott a kezembe, holott egy üveg Henessit tudott volna venni ennek az árából. - A többi borravaló. - mondta egy laza oldalas mosollyal. Még csak most vettem észre hogy a pasin öltöny van. Mit akar egy szórakozóhelyen? Nem itt kell keresztapásat játszani.

- Köszönöm. - mondtam elképedve. - Illetve köszönjük. - dadogtam össze-vissza.

- Tényleg semmiség. - Az ára az hogy megmondod a keresztneved. - nézett csábosan. Azért olyan könnyen nem adom magam haver!

- Lehet hogy a nagy zene miatt rosszul hallottam, de ezt az összeget borravalóra adtad. - mosolyogtam gonoszul. - Amúgy Anna vagyok. - néztem égkék szemeibe. Csak úgy világítottak. Mit akarthat?

- Én Attila vagyok. - nyújtotta a kezét, majd gyengéden megszorította, bemutatkozás képp. Amióta itt dolgozom nem találkoztam ilyen gentlemanokkal.

Attila rápillantott a karórájára, majd szomorúan a szemembe nézett.

- Most rohannom kell. - mondta, majd zakójából előhúzott egy névjegykártyát. - Hívj fel ha szükséged van valamire. Bármire. - nézett kedvesen a szemembe, majd átnyújtotta a kártyát, és elment.