|16|

662 34 7
                                    

E G Y Ü T T


Marco Asensio Willemsen

2017. november 06.
Madrid

- Marco. – Zora halkan szólal meg. – Valamit be kell vallanom. – hajol Marcohoz közelebb, mire a fiú érdeklődve pillant a mellette helyet foglaló lányra.

A tegnapi napja elég kuszára sikeredett. Lőtt egy csodálatos gólt, amivel közelebb lendítette a csapatát a győzelemhez, s most meg itt ül Zorával a nappalijában és fogalma sincs, hogy mit kéne tennie.

Borzasztóan becsüli azt Zorában, hogy ő utána ment, pontosan azt tette amit Marconak is tennie kellett volna másfél héttel korábban. Be kellett volna bizonyítania, hogy nincs senkije. De teljesen leblokkolt és nem tudott gondolkozni.

Nem gondolta volna, hogy amikor először hozza el magához a lányt, akkor ilyen viszonyban lesznek egymással. Hisz ő úgy tervezte, hogy egy párként fognak először belépni ebbe a lakásba. Nem így történt.

- Hajrá. – Marco nem törődöm, módon szól a lányhoz, aki csupán az alkohol miatt lett elég bátor ahhoz, hogy bevalljon mindent a mellette ülő fiúnak.

- Ó. – a lány ajkai elkerekednek, amikor a fiú rá pillant. – Mondtam már, hogy iszonyat helyes vagy? – kuncog fel, mire Marco csak megforgatja a szemeit.

- Ne is folytasd Zora. – rázza meg a fejét Marco, majd feláll a kanapéról. – Aludnod kéne.

- Veled? – biccenti oldalra a fejét a lány, aminek hatására a haja a jobb vállára hullik.

- Nem. – sóhajt fel a fiú.

- Én csak veled akarok aludni. – makacsolja meg magát a lány, s a hatás kedvéért még a karjait is összefonja a melle alatt.

- Jó, csak gyere aludni. – morran fel a fiú, majd felhúzza a lány a kanapéról.

Zora mosolyogva dől a fiúnak, aki próbál úgy felmenni az emeletre, hogy Zorának semmi baja ne essen. Vagyis lehetőleg ne guruljon le a lépcsőn.

- Át is öltöztetsz? – kuncog fel a lány, amikor Marco a kezébe nyomja az egyik mezét.

- Ugye tisztában vagy azzal. – löki neki a falnak a lányt akinek a kezéből kiesik a ruha. – Hogy, ha olyan lennék kihasználnám az állapotodat? – suttogja a fülébe, majd óriási akaraterőt véve magán ellép a lánytól.

- De te nem olyan vagy. – suttogja Zora, majd felkapja a mezt a földről és áttámolyog a fürdőszobába.

Marco frusztráltan túr a sötét fürtjei közé, majd lerogy az ágyára. Fogalma sincs, hogy mit kéne tennie. Zora már annyi fejtörést okozott neki, hogy már nem tudja akarja-e még ezt tovább folytatni. Gondolj arra, hogy milyen jó lesz ha végre a barátnődnek szólíthatod. Akárhányszor arra gondol, hogy hagynia kéne az egészet, ez az egy gondolat mindig megakadályozza. Hisz milyen boldogak lesznek majd ha végleg együtt lesznek. De mégis milyen áron?

- Marco. – Zora hangja alig ér el Marcohoz. A fiú érdeklődve emeli fel a fejét, s fonja össze a tekintetét a lányéval. – Tényleg borzasztóan sajnálom, hogy nem hallgattalak meg. – motyogja, majd az összehajtott ruháit az éjjeliszekrényre rakja. – Ha gondolod alszok a kanapén. – túr zavartan a hajába.

- Aludj itt. – bök az ágyára. – Átmegyek a vendégszobába. – lép az ajtóhoz, de mielőtt kilépne Zora a karja után kap.

- Reggel, ugye elmondhatom amit akartam?

fehér rózsa|𝗠𝗮𝗿𝗰𝗼 𝗔𝘀𝗲𝗻𝘀𝗶𝗼Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin