Több akarok lenni JiKook FF. (Befejezve)

39.rész

Ennyi itt a rész. Jó olvasást hozzá. 💞💞💞

Jungkook:
Itt a jó idő és az egyik tanár el visz minket fagyizni aminek örültem, de mikor meg tudtam, hogy melyik tanár az.... Hát inkább vállaltam volna a matekot.

-Sorba. - tapsolt Yugyeom.
-Nem vagyunk ovisak. - mentem el mellette mire fejemre tette kezét.
-Akkor tud, hogy sorba kell állni. - vigyorgott.
-Chhh.. - álltam Jimin mellé aki egyből rám mosolygott.

A fagyizo a város végén volt így nem csoda, hogy le jártuk a lábunkat. Mikor oda értünk én álltam be előre mögém meg szerelmem, de Yugyeom kábé lyukat égetett a homlokomba.

-Igen tanár Úr? - néztem rá.
-Tetszik a hajad. - súgta közelebb lépve.
-És Jackson tanár úr? - kérdeztem halkan.
-Meg vagyunk. - rántott vállat.
-Akkor kérem vele foglalkozon. - néztem a fagyi árusra és adtam le, hogy mit kérek. - Köszönöm.

Elindultam leülni, de végig jött a tanár is utánam.

-ERRE A RÉSZRE ÜLJÖN MINDENKI. - kiabálta el magát mire kábé két métert ugrottam. - Bocsi megijedtél?
-Nem. - hazudtam.

Leültem az asztalhoz ő pedig mellém telepedett. Leszarva a helyzetet kezdtem enni a fagyit. Csak az ételre koncentráltam mikor elhúzta a kis kanalam és megkóstolta.
Döbbenten néztem minden mozdulatot.

-Finom. - mondta lenyelve. - Talán én is veszek.
-Akkor vegyen, de ne az enyémet egye. - néztem még mindíg döbbenten.
-Csak megkóstoltam. - csinált úgy mintha ez semmi lenne.
-Legközelebb ezt ne tegye. - fordultam újra a fagyihoz.
-Elég hisztis vagy. Véletlen nem menstruálsz? - mondta mire félre nyeltem a fagyim. - Ooppsszz.. Jól vagy?
-Yugyeom békén hagynál. - néztem fel rá.
-Végre, hogy így hívsz. - vigyorgott. - Szeretnék ez után beszélni veled.
-Kizárt. - húztam fel szemöldököm.
-Muszály lenne. - támaszkodott kezére. - Iskolai dolog.
-Rendben. - ettem tovább mire Jimin ült mellém és nyujtotta a kanalat amit mosolyogva kaptam be. Yugyeom-nak se kellett több és elment innen.
-Baj van? - kérdezte.
-Semmi. - mosolyogtam rá.
-Ahh Kookie. - fogta meg kezem. - Holnap lesz.
-Mi is? - kérdeztem kíváncsian.
-Hogy fél éve járunk. - mosolygott rám.
-Komolyan ennyi ideje? - kérdeztem boldogan. - Azta.
-Hová akarsz menni? - kérdezgettet tovább. - Vidám park, vacsora és tűzi játék?
-Mind jól hangzik. - töröltem le egy kis fagyit arcáról. - Disney land?
-De az drága. - döbbent meg.
-Semmi baj. - kacsintottam.

Boldogan ettem a fagyim míg néha-néha ettem Jimin fagyijából is és ő is az enyéből. Jól éreztem magam vele és alig várom a holnapot vele kettesben.
A nap további része teljesen le fárasztot, de beszélnem kellett még Yugyeom-al is.

Jimin megfogta kezem, de én megálltam a folyosón.

-Kookie nem jössz haza? - kérdezte szomorúan.
-Tudod még beszélnem kell valakivel egy iskolai dologról. - fogtam meg mind két kezét. - Sietek.
-Rendben. - lépet közelebb és csókolt meg. - Otthon várlak. Főzök valami finomat.
-Remélem is. - vigyorogtam.

Leültem az egyik badra neki dőlve a falnak, de annyira fáradt lettem a mai nap miatt, hogy rögtön el tudtam volna aludni.
Olyan mintha órák óta lennék itt így szemem lecsukva nyomott el az álom.

-Jungkook. - hallottam nevem, de nem keltem fel. - Kookie, Kookie.
-Hmmm.. - kezdtem pislogni. - Ohmm Yugyeom.
-Ne aludj. - fogta meg csuklóm és rántott fel. - Ébredj! Későre jár.
-Mennyi az idő. - pattant szemem ki. - Ohhhh csak fél öt.
-Csak nem vársz valakit? - kérdezte a tanár.
-Maga miatt vagyok itt. - mondtam mire vigyorogni kezdett. - Maga hívott ide, hogy beszéljen velem.
-Oh az. - vett elő egy papírt. - Tessék.

A papír az iskolai tanulásról szólt, de egy furcsa dolog is volt rajta.

-Egy évre kivan fizetve? - kérdeztem döbbenten.
-Igen. - válaszolta. - Én voltam.
-Nem lehet. - dőltem a falnak. - Nem kell a pénze.
-Szívesen költöm rád. - rántott vállat.
-De nekem nem kell! - adtam vissza a papírt. - Nem tudom mit akar ezzel el érni, de nem is érdekel.
-Mint mondtam szeretlek. - nézte a papírt. - És így nem kell többé pincérnek lenned.
-Nincs hozzá köze. - álltam fel. - Szeretek ott dolgozni. Köszönöm, hogy ki fizete, de amint tudom vissza fizetem.
-Nem kell. - legyintett.

A táskát vállamra dobtam és elindultam haza, de mellém gurult egy autó. Semlegesen néztem Yugyeom-ot mire kinyitotta az ajtót nekem.

-Nem szállok be. - csaptam volna be, de beszélni kezdett.
-Haza viszlek. - mondta. - Beszélnem kell az anyáddal.
-Rendben. - ültem be.

Egész úton az ablakon néztem ki míg ő az útra koncentrált. Sóhajtva dőltem az ablaknak mikor kezét éreztem meg combomon. Kezem rögtön mozdult és csaptam el kezét.
Nevetve vissza tette a kormányra és kanyarodott be.

-Köszönöm. - szálltam ki.
-Mikor ér haza anyukád? - kérdezte.
-Olyan hét körül. - vettem elő telefonom. - Aham még egy óra addig.
-Akkor be megyek. - indult be én meg futottam utána. - Meg várom. Ezt holnap le kell adnom.
-Kifogásokat keres. - álltam elé neki dőlve az ajtónak mire keze fejem mellett csattant.
-Ilyennek ismersz? - kérdezte vigyorogva.
-Komolyan kéne erre válaszolnom? - kérdeztem mire felnevetett. - Be jöhet, de Jimin is itthon van.

Mi szerint Jimin itthon van.. Hát az téves volt. Volt egy tál étel a konyhába és egy cetli.

"A kórházban kellett mennem. Csináltam neked vacsit.. Sietek.
                                  Jimin. "

-Hmmm akkor ketten vagyunk. - hallottam meg magam mögül Yugyeom hangját.
-Ja. Ezek szerint. - tettem le a fecnit és mentem az asztalhoz. Elő szedtem a könyveket és házit kezdtem csinálni.
-Az úgy rossz lesz. - ült le mellém túl közel. - Az ott 34 és ezzel oszd és akkor meg kapod ezt.
-Aham. - írtam be gyorsan. - Azta tényleg.
-Jó tanuló vagy, de akkor ez miért nem megy. - mondta, de számba vettem a ceruzát és lapoztam egyet. - Így is nyuszi fogad van.
-Hagyja abba. - vettem ki a számból. - Sok lánynak tetszik a fogam.
-Nem csak nekik. - nézte a füzetem. - Ezt itt át kell írnod.
-Minek? - kérdeztem.
-Nem soká be kell szednem a füzeteket. - lapozgatta a füzetem. - És ha nem akarsz rossz jegyet rá... Akkor írd át.
-De az sokáig tart. - nyavajogtam. - Az az egy egyes. Mit számít?

Ki vette a ceruzát a kezemből mire felé kaptam a fejem. Kezét csípőm mellé tette és közelebb hajolt hozzám. Épp ellenkezni akartam mikor megcsókolt és nekem nyomta mellkasát. El akartam tolni magamtól, de nem hagyta.
Minden erőm bevetettem, de csak annyira jutottam, hogy ingje szét kapcsolódott és le csúszott vállán.

És ha ez nem lett volna elég rossz?
Az ajtó zárja kattant.

-Jungkook itt vagyok... - hallottam ismerős hangott és ahogy be csapja az ajtót Jimin.
-Eressz el! - mondtam Yugyeom-nak. - Jimin várj! Eressz már!
-Hagyd. - mondta Yugyeom.
-Eressz! - lett látásom homályos. - Engedj!

Szemem kezdtem törölni és ütöttem meg tanárom aki felült és kezei közé húzott. Eltoltam és lehajtva fejem kezdtem sírni.

"Fél év. - mondtam magamban. - Minden szenvedés és harc.. Vége."