Vegyünk két igaz barátot. Adjunk az egyikhez egy kis hírnevet, a másikhoz egy csipetnyi önbizalomhiányt. Hogy mit kapunk, ha a kettőt összekeverjük? Jó sűrű bonyodalmat.
A főszereplő Brad Simpson újra találkozik egy rég nem látott baráttal.
Lesz sz...
Szinte egész éjszaka álmatlanul forgolódtam. Ha meg végre sikerült elaludnom, akkor rémisztő álmok gyötörtek. Az egyikből zihálva riadtam fel Brad hangjára.
- Gerda! Gerda! Hallasz? Ébredj fel!
Szorosan magához ölelt, hogy megnyugodjak.
- Jobban vagy?
- Igen. Sajnálom, hogy felébresztettelek.
- Ugyan már. Bármennyire is abszurd és ijesztő ami tegnap történt, örülök, hogy melletted lehetek.
- Én is. Borzasztó belegondolni is, hogy milyen lenne most nélküled.
Megcsókolt, amitől egy pillanatra a felhők fölé emelkedtem, és elillant minden gondom.
Másnap kilenc óra körül kopogtatott egy szállodai alkalmazott a szobánk ajtaján. Meghozta a reggelinket, és egy üzenetet, mely szerint délután kettőkor értünk jön egy autó, ami elvisz az Interpol irodájához. Addig szabad volt a napunk, ami normál esetben nagyszerű lett volna, de most tele volt a fejem összekuszálódott gondolatokkal és kérdések tömkelegével. Szerencsére Brad jól vette az akadályt, akárhányszor aggodalmas kérdésáradatnak láttam neki, mindannyiszor le is tudott csillapítani. Egy csók, egy ölelés, pár megnyugtató szó, és már rendben is voltam.
Nagy nehezen végül elvánszorgott az idő kettő óráig. Egy fekete furgon várt ránk, elvitt az irodába, ahol Wahmer ügynök, vagyis az apám már várt ránk.
- Ez most csak rád fog vonatkozni. A fiúnak nem kell maradnia.
- Pedig nélküle én sem maradok.
- Olyan makacs vagy akárcsak én. Nem bánom, maradhat.
Leültünk vele szembe az íróasztalához. Szinte tapintani lehetett a feszültséget.
- Úgy határoztunk, hogy tisztában kell lenned az üggyel, ami sajnálatos módon belekevertelek. Nyolc évvel ezelőtt egy ügy során kiderült, hogy spicli van a csapatban. Egy afgán csoport ellen folyt a nyomozás, akik állami adatokat loptak, és kereskedtek velük. Végül nem akadtunk a nyomukra, egészen három hónappal ezelőttig. Miközben betörtünk a főhadiszállásukra, az egyikük életét vesztette. A többiek ugyan elmenekültek, de bosszút esküdtek elleni. Két hete kaptam egy fenyegető üzenetet, miszerint tudják, hol van a lányom, és meg fogják ölni. Azóta téged kerestünk, és végül a nyomodra is bukkantunk.
- Egészen biztos, hogy én vagyok az?
- Először is pontosan úgy nézel ki, mint anno édesanyád, egyébként meg tegnap már vettek tőled DNS mintát, akik idehoztak, szóval hamarosan biztosra fogjuk tudni.
Elővett a fiókjából egy képet, és a kezembe adta.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Mintha tükörbe néztem volna. Elszorult a torkom a gondolattól, hogy őt már sosem ismerhetem meg.
