Eltelt egy hét. Napjaim hol MinJi-nél, hol pedig MinHyuk-nál teltek. MinHyuk-kal egész jóba lettünk, és nem is próbálkozott semmivel sem, aminek nagyon örülök. Bár Suga még mindig kételkedik benne.
-Fiúk, készen vagytok? – kérdezte Namjoon.
-Igen. – válaszolták egyszerre, majd mindenki bőrönddel a kezében összegyűlt a nappaliban.
-Suga biztos maradsz? Nem mindig adódik ilyen lehetőség... - kérdezte Jin.
-Igen. Valakinek Byul-ra is kell vigyáznia. – karolt át mosolyogva.
-Öhm, szerintem tudok vigyázni magamra. Nyugodtan menj el a hétvégére te is. Megérdemled. – mosolyogtam rá.
-Ugyan, ez csak egy hétvége lenne a nyaralónkban. – rázta meg a vállát.
-Igaz, neked mindegy, hogy hol fekszel egész nap. – nevetett Jimin.
-Na... Azért kaptuk meg a hétvégét, hogy pihenni menjünk... - érvelt Suga.
-Nam, én nem merném őket itthon hagyni a hétvégére... - nevetett Jimin.
-Én nem Jungkook vagyok. – nevetett Suga, mire Jungkook mérgesen üvöltözni kezdett vele.
-Na jó, menjetek, mert lekésitek a gépet. – nevettem.
Nevetve megindultak az ajtó felé, majd elbúcsúztunk és elmentek.
Péntek este volt. A fiúk most elmentek a hétvégére, én pedig egyedül maradtam Suga-val.
-Sokáig maradsz még az ajtóban vagy bejössz? – kérdezte Suga.
-Lehet kint töltöm az estét. – feleltem nevetve, majd bementem.
Megvacsoráztunk, lefürödtünk, majd Suga egy ásítással jelezte, hogy menne már aludni. Talán egy fél órát beszélgethettünk, majd elnyomott mindkettőnket az álom.
***
Másnap reggel arra ébredtem fel, hogy valaki igencsak nyomogatja a csengőt.
Komolyan csak én keltem fel rá?
Felkeltem, majd lementem és kinyitottam az ajtót.
Meglepődtem mikor az ajtóban a bátyámat láttam meg egy kislánnyal.
-Öhm...Sziasztok. – mosolyogtam rájuk.
-YunSeo! – kiáltotta a kislány, majd a nyakamba ugrott.
Mikor elengedett, felhúzott szemöldökkel néztem WooJin-re.
-Tudnál vigyázni a kis apróságra? – kérdezte reménykedve.
-Miért ne? – mosolyogtam a kislányra. – Meddig?
-Egész hétvégén. MinHee-vel leszek egész hétvégén. Kéne valaki, aki vigyáz rá. MinHee rád gondolt, mivel ChoHee imád téged. – mosolygott.
-N-nekem ez gyors...Én nem...
-Tudom, hogy senkire sem emlékszel. MinHee a barátnőm. ChoHee pedig a húga. – vázolta fel. – Tudnak róla, hogy mi történt, nem lesz semmi baj. Ó, még valami. Elvileg egyedül vagy most ugye? – kérdezte reménykedve. – Ezek szerint nem. – nézett mögém.
Hátrafordultam, majd Suga-t láttam meg közeledni.
-Most, hogy megnézlek titeket...Ti még aludtatok? – nevetett.
YOU ARE READING
Emlékek nélkül ˢᵘᵍᵃ [✓]
FanfictionAz emlékek, lehetnek jók és rosszak egyaránt. Mindenki szeret visszaemlékezni a jó emlékekre. Én is szívesen tennem, csakhogy nem lehet. Az életem, akár egy üres lap. Fehér. Nem színezik be az emlékek, ugyanis elvesztettem minden egyes emlékemet...