Mióta elmentem eltelt egy hét. Most a bátyámmal lakom. Kiderült, hogy Cho és MinHee is nála lakik, szóval a napjaim nem unalmasak. Elmeséltem nekik mindent, szóval segítenek a felejtésben, bár Cho erősen kifejezi, hogy azt akarja, hogy Suga-val maradjak...
A fiúk sokszor hívtak, de nem vettem fel a telefont. Üzeneteket is írtak, de nem válaszoltam. Mára már feladták. Még, ha nem is reagáltam az üzenetekre és hívásokra reménykedtem, hogy keresnek...Ezt igazából én sem értem, hogy miért...
MinJi mesélte, hogy a fiúk kerestek nála, de válaszként a megbeszélteket mondta, hogy nem tudja, hogy hol vagyok.
Suga felől semmit sem tudok....És ez kezd nyomasztani....
A nappaliban jelenleg Cho-val játszom, miközben MinHee takarítja a házat, a bátyám meg ebédet főz. Néha a TV-re pillantunk a kislánnyal, majd folytatjuk a társast.
-Unom ezt a műsort...Kapcsoljuk el. – közölte Cho.
-Nem is nagyon nézzük. – mosolyogtam rá. – De kapcsold. – adtam át neki a távirányítót.
Türelmesen vártam, hogy Cho megtalálja a számára megfelelő csatornát. Megállt az egyik csatornánál, majd sóhajtva kezembe nyomta a távirányítót.
-Inkább kapcsold ki. – sóhajtott.
Mosolyogva néztem a lányra, majd nyúltam volna a másik távirányítóért, amivel kikapcsoltam volna a TV-t, de megtorpantam. A TV-ben most jelentették be Suga állapotát.
Ijedten a képernyőre kaptam a fejem, miközben felkeltem a földről, majd a TV előtt állva néztem.
A képernyőn egy hatalmas sávban megjelent a cím:
A halál küszöbén álló rapper.
Lélegzetemet visszatartva hallgattam a híreket.
A műsorvezető elmondta azokat a tényeket, amiket én is átéltem.
Vagyis: A Suga-t eltaláló lövést és, hogy kórházba került.
Ennyi.
A következő pillanatban a műsorvezető átadta a mikrofont a BTS menedzserének.
-Mi a véleménye a történtekről? Szerinte mi lesz a fiúval? Van ötlete, hogy ki tehette ezt a szörnyűséget? – kérdezte a menedzsert.
-Nos, ez egy rettenetesen szomorú hír volt a számomra, mikor megtudtam. A fiamként tekintek rájuk, és a tudat, hogy az egyik fiam megsérült elszomorít. Hogy mi lesz vele? Csak reménykedni tudunk. Reméljük helyre jön. Hogy ki tehette azt nem tudom, viszont egy biztos. Egy lány tehet az egészről, mert belekeverte magánéletébe. Ez mind az Ő hibája. Ha miatta meghal az imádott Idol-unk, akkor ezt nem ússza meg. – közölte. – Most hozzád szólnék, tudom, hogy látod ezt most. Reménykedj, hogy jól lesz, mert ha nem, akkor élvezd ki maradék szabadon töltött napodat. Légy tisztában azzal, hogy mit tettél, és mi lesz, ha nem éli túl.
-Lecsukatná? – kérdezte a műsorvezető.
-Le én. Nem hagyom, hogy elvegye még egy fiam. – vágta rá.
Ezeket hallva teljesen összetörtem.
Szinte eldöntötte, hogy meg fog halni...És még a BTS tagjai a fiai...
Idegesen kapcsoltam ki a TV-t, majd Cho szomorú tekintetével találkoztam.
-Suga túlfogja élni ugye?
YOU ARE READING
Emlékek nélkül ˢᵘᵍᵃ [✓]
FanfictionAz emlékek, lehetnek jók és rosszak egyaránt. Mindenki szeret visszaemlékezni a jó emlékekre. Én is szívesen tennem, csakhogy nem lehet. Az életem, akár egy üres lap. Fehér. Nem színezik be az emlékek, ugyanis elvesztettem minden egyes emlékemet...