Emlékek nélkül ˢᵘᵍᵃ [✓]

Miért kell mindig bekavarnod?

-Azt hiszem, most magadra hagyunk. Beszélj csak a szüleiddel. – tette kezét a vállamra Rap Monster.

-Ne! Erre semmi szükség. Maradjatok csak. – mosolygott anyu.

Helyet szorítottunk nekik, majd leültek velem szemben.

-Hogy érzed magad? – kérdezte apu.

-Egész jól. – feleltem.

-Emlékszel ránk? – kérdezte anyu könnyeivel küszködve.

Válaszként a fejemet ráztam.

-Mindent megteszünk, amiben csak tudunk segítünk Byul-nak. – felelte Jimin. – Vagyis YunSeo-nak. – nevette el magát.

-Bárcsak mi is segíthetnénk valahogy. Hiába mesélünk el pár dolgot, attól még nem lesz jobb. Maximum gazdagodsz pár információval. – nézett rám apu. – Ahelyett, hogy a régi emlékeket keresnéd, szerezz újakat a barátaiddal. – mosolygott.

-Igaza van apádnak. – mosolygott anyu. – Mi támogatunk mindenben. Mondanám, hogy gyere haza hozzánk, de most a te szemedben mi csak idegenek vagyunk. Biztos vagyok benne, hogy velük szeretnél maradni.

Kijelentésére bólintottam.

-Jin, maradhatnának anyuék egy pár napra? – néztem a fiúra.

-Persze. – mosolygott.

Kicsit beszélgettünk, majd felvezettem őket a szobámba.

-Pakoljatok le nyugodtan. – mosolyogtam.

Lepakoltak, majd körbenéztek.

-Kiraktál egy képet a bátyádról, miközben nem is emlékszel rá? Ez aranyos tőled. – mosolygott anyu.

-Ahogy látom MinHyuk-ról is van képed... – forgatta a szemét apu.

-Mi a baj vele? – akadtam ki. – Mikor találkoztam vele jó fej volt. – álltam ki mellette.

-Mivel megbántott téged, ezért nem bírom. – közölte apu.

-Megbántott?

-Kicsim, ezt vele kell megbeszélned. – felelte anyu.

Ideje lesz, hogy tényleg beszéljek vele.

Visszamentem a fiúkhoz, addig anyuék lepihentek. Hosszú volt az út nekik, pihenni szerettek volna, ezért lementem a nappaliba. Úgy döntöttem, hogy most tisztázni fogunk mindent MinHyuk-kal, ezért felhívtam. Egyből felvette.

-Szia, YunSeo! – hallottam boldog hangját.

-Szia, MinHyuk, ráérsz? Tudunk találkozni? – kérdeztem.

-Persze, gyere a parkba, oda ahol múltkor voltunk. – azzal letette.

Elkezdtem készülődni, majd felhúztam a cipőmet.

-Ki az a MinHyuk? – kérdezte V.

-Majd elmesélem. – azzal kimentem a házból.

*Suga szemszöge*

A szobámba zárkózva ültem egy darabig. Kiakadtam, mikor megtudtam, hogy Byul-nak volt valakije.

Mármint, jó lehet, de nem emlékszik rá, attól függetlenül kirakja a képét. Idegesít az a kép. Idegesít MinHyuk...