Miután megjött a pizza elkezdtünk enni. Cho elkezdett mindenféléről mesélni, amit Suga-val mosolyogva hallgattunk.
-Annyit mesélsz, hogy nem marad holnapra semmi mondanivalód. – mosolygott Suga.
-Te csak azt hiszed. – nevetett Cho.
-Hm, amúgy, hogy jött neked a Cho? – kérdeztem a lánytól.
-A Cho az olyan menőn hangzik. És én menő akarok lenni. Olyan menő, mint Suga. – felelte.
-Te aztán tényleg szereted. – nevettem.
-Én nagyon szeretem. Suga te is szeretsz? – kérdezte mosolyogva.
-Persze. – kócolta össze Cho haját, majd a kislány felnevetett.
Suga telefonja megcsörrent, majd egyből fel is vette.
-Mi van nem birtok meglenni nélkülem? – kérdezte nevetve, miközben kihangosította a hívást.
-Nagyon vicces. – felelte gúnyosan Jimin. – Ellenőrzünk csak.
-Miért akartok ellenőrizni? – csatlakoztam be a beszélgetésbe.
-Hátha...Hm...Jungkook, hogy is volt a... - kezdett bele Jimin.
Egy hatalmas csobbanást hallottunk, majd mindenki nevetett a háttérben.
-Mi történt? – kérdeztem.
-Jungkook belökte Jimin-t a medencébe. – nevetett Tae.
-BTS az? – kíváncsiskodott Cho.
-Igen. – felelte Suga mosolyogva.
-Beszélhetek én is velük? – kérdezte csillogó szemekkel.
-Persze.
-Sziasztok! – köszönt nekik jó hangosan.
-Szia! – köszöntek a többiek.
-Mi van Suga nektek már gyereketek is lett? – kérdezte Hoseok nevetve.
-Idióta. – vágta rá Jin.
-Ott még nem tartunk. – nevetett Suga.
Még...
Ennek hallatán zavarba jöttem, majd Suga kíváncsi tekintetével találtam szemben magam.
Legyintettem egyet, majd ismét a beszélgetésre koncentráltam.
-Egyedül vagytok? – kérdezte Suga.
-Igen. Namjoon a főnök. – közölte Tae sóhajtva.
-Na, hagyunk titeket. Szórakozzatok csak. – közölte Suga, majd elköszöntünk és letette.
A következő pillanatban az én telefonom csörrent meg.
MinJi...
-Szia. – vettem fel vidáman.
-Szia. Beugorhatok? Hallom ott van Cho. – kérdezte.
-Persze, gyere. – nevettem.
-Akkor hamarosan. – felelte, majd letette.
-Társaságunk lesz. – mosolyogtam a többiekre.
-Ki jön? – kérdezte Cho.
-MinJi.
VOUS LISEZ
Emlékek nélkül ˢᵘᵍᵃ [✓]
FanfictionAz emlékek, lehetnek jók és rosszak egyaránt. Mindenki szeret visszaemlékezni a jó emlékekre. Én is szívesen tennem, csakhogy nem lehet. Az életem, akár egy üres lap. Fehér. Nem színezik be az emlékek, ugyanis elvesztettem minden egyes emlékemet...