Másnap reggel valamennyien úgy keltünk fel, mintha misem történt volna. Akadtak, akik többet ittak a kelleténél és még mindig kidőlve aludtak.
A konyhában segítettem elkészíteni a reggelit. Suga és Jimin próbálta összekaparni a többieket, bár nem nagyon jött össze nekik. Eközben Namjoon egész végig a fejét fogva járkált fel-alá.
Mikor kész lett a reggeli, megterítettem Jin-nel, majd a többieket asztalhoz hívtam.
Jungkook volt az egyetlen, aki nem tartózkodott a házban.
Jungkook, azt mondtad, hogy hazakíséred MinJi-t, nem azt, hogy ott is maradsz...
Na mindegy...-Hol van Kook? – kérdezte Jimin miközben leült az asztalhoz.
-MinJi-nél. – feleltem.
-Mit keres nála? – kérdezte Namjoon.
-Este hazakísérte... - meséltem.
-És még mindig ott van? – húzta fel szemöldökét Jin.
-Ezek szerint. – feleltem, majd elkezdtem enni.
Jimin mosolyra húzta a száját, majd elnevette magát.
-Mi olyan vicces? – kérdezte tőle Suga.
-Gondolkozzatok. Jungkook hazakísérte MinJi-t, de nincs itt. Ott aludt nála. – vázolta fel.
-Ezzel mire akarsz célozni? – húztam fel a szemöldökömet, majd ettem tovább.
-Lehet több is történt egy egyszerű hazakísérésnél. – mosolygott.
Amint kimondta félrenyeltem, majd köhögni kezdtem.
-MinJi nem olyan hülye, hogy belemegy az ilyenekbe. – közöltem.
-Miért is kísérte haza Jungkook? – kérdezte Suga egy mosollyal az arcán.
-Mivel...Olyan állapotba került, mint Tae és Hoseok. – sóhajtottam. - De..
-Nincs de! – nevetett Jimin.
-Jó, oké. MinJi szereti Jungkook-ot, de én nem tudok arról, hogy Jungkook szeretné-e. – tettem keresztbe kezeim.
-Nem tudhatod mit érezhet. – felelte Jin.
-De elég gáz lenne, hogy most történt volna meg, mikor MinJi ki volt ütve. – közölte Namjoon.
Következő pillanatban ajtónyitódást hallottunk.
-Na ki jött meg? – kérdezte nevetve Jimin.
Jungkook belépett a konyhába, intett, majd szótlanul leült az asztalhoz és enni kezdett.
-Minden rendben Jungkook? – kérdezte Jimin. – Csak nem történt valami az éjszaka? – mosolygott.
Sóhajtva a fejemet fogva ültem tovább a helyemen.
-Mi történt volna? – fagyott le.
-Hát nem is tudom... - nevetett Jimin.
Telefonom csörgésére lettem figyelmes. MInJi hívott.
-YunSeo, baj van! – jelentette ki idegesen.
-Mi a baj? – kérdeztem megrémülve.
-Tegnap...Igaz nem nagyon emlékszem, mivel kicsit többet ittam.... – kezdte el mesélni.
-Térj már a lényegre! – sóhajtottam.
CZYTASZ
Emlékek nélkül ˢᵘᵍᵃ [✓]
FanfictionAz emlékek, lehetnek jók és rosszak egyaránt. Mindenki szeret visszaemlékezni a jó emlékekre. Én is szívesen tennem, csakhogy nem lehet. Az életem, akár egy üres lap. Fehér. Nem színezik be az emlékek, ugyanis elvesztettem minden egyes emlékemet...