Élvezd (C.D) |BEFEJEZVE|

1.rész | kezdet

Júniusban a nyár alkalmából Los Angelesben töltöttem a szünetet. A híres Magcon tour engem is hatalmas fan görcsbe küldött, és alig vártam a pénteki koncertet. A meleg miatt a hintaágyamban olvastam egy kimerítően unalmas olvasmányt, valami Shakespearet.
A szél lágyan hordozta magával a rózsák édes illatát, ezzel elterelve figyelmem a könyvről. A telefonom jelzett, ideje bemennem főzni valamit, mert a barátnőm nemsokára megérkezik. Egy nyaralóban szálltam meg, és meghívtam Rubyt aki örömmel jött. A szülei mindent elintéztek, és a 17. születésnapom alkalmából megszereztük az utolsó két jegyet a koncertre. Lustaságom félretéve felálltam, és kinyújtóztattam testrészeim. Hullámos barna hajam kócosan omlott vállamra.
Álmosan csoszogtam a hatalmas üvegajtóhoz, ami mögött egy nappali található amerikai konyhával. Fogalmam sem volt arról hogy mit kellene főznöm, hisz szinte üres volt a hűtő, ami azt jelentette, el kell mennem a közeli boltba.
Hajamba beletúrtam, hogy nagyjából elviselhető legyen, majd felvettem egy papucsot hisz nem megyek messzire. A világ legegyszerűbb pénztárcájával a kezemben indultam el, és egy gyors ajtózárás után siettem a boltba. Szinte már futottam hogy időben visszaérjek légkondicionált nyaralómba.
Nem is én lettem volna, ha nem botlottam volna meg a bolt lépcsőjében. Könyököm és térdem beverése után elmondtam egy pár cifra szót.

- Jól vagy? - a kérdés bizonyára nekem szólt, de a fájdalom miatt válaszul csak egy motyogást hallhatott.

A földet bámulva próbáltam erőt gyűjteni ahhoz, hogy felnézzek.

- Persze! - sóhajtottam, majd felálltam

Szívem erősen kezdett el verni, mikor megpillantottam a barna szempárt. Dadogni kezdtem, valami kösz félét, amit ő mosolyogva tűrt.

- Majd még látlak! - kacsintott, majd engem kikerülve beült egy kocsiba.

Lesokkolva álltam és azon gondolkodtam, vajon mennyire volt ez a jelenet égő.

Bevásárlás közben is csak a mosolygós arcra tudtam gondolni, és a dús barna hajra,na meg persze a gyönyörű barna szempárra.
A barátnőm természetesen már a taxiban ült, így gyorsítottam a lépéseimen. Hazaérve kicsúsztattam lábam a vajszínű papucsomból, majd a boltban vett élelmiszert a hűtőbe raktam. Háttal a pultnak dőlve idéztem fel újra, és újra a jelenetet, melyben Cameron Dallas rámkacsintott.

Egy hatalmas kerek ágyszerű fotelben feküdtem, és élveztem a napsütést. Legjobb barátnőm lassan megérkezett, ezért sóhajtva felültem. A tó, mely a nyaralóhoz tartozott, visszatükrözte a színtiszta ,kék eget. A zöld fák madaraknak adtak otthont, akik csiripelésükkel megmosolyogtatták a városlakókat.
A telefonom megcsörrent, ezért felvettem. Izgatottan indultam be a házba, majd kitártam az ajtót, mire vigyorgó szőke barátnőm a nyakamba ugrott, én pedig nevetve öleltem vissza.

- Ruby! - felkapta fejét, így láthatóvá vált kék szeme.
- Nicole! - értetlen tekintete azt sugallta, áruljam el a rejtegetni valóm.

Nem tudtam hogy kezdjek hozzá, pedig a történet igen egyszerű, rövid, gyors ,és eseménydús.
Kivezettem a teraszra, majd együtt leültünk az ágyszerű fotelbe. Kíváncsi voltam arra, mit reagál, de nem féltem, hisz Ruby kedvence Nash. Igazán jó párosok lennének, de ez természetesen több mint lehetetlen. Ez olyan mintha azt mondanám én és Cameron Dallas.

- Mondd már! - izgatottság sugárzott belőle ezért nem húztam tovább.
- Elindultam a boltba, de elestem a lépcsőben, és Cameron Dallas pont akkor lépett ki az üzletből - csodálkozó tekintete egy halk kuncogást váltott ki belőlem - Megkérdezte jól vagyok-e aztán mondta hogy majd még látjuk egymást ,végül egy kacsintással elköszönt és elment.

Először csak nézett, majd összehúzott szemekkel megrázta fejét.

- Ez hihetetlen! Te most ugratsz! - nem hitte el, és tudtam, hiába győzködném , neki a szavaim nem lesznek elegek

Sóhajtottam, majd megkérdeztem hogy éhes-e. A válasza egy igen volt ezért felálltunk hogy elkészítsünk egy gyors Lasanget.

- Hé! - fáradtan pillantottam rá - Pihenj le, majd én beteszem a sütőbe.

Hálás tekintetem mindent elárult.

A ház egy emeletes volt, de nagyon otthonos. Mindössze három szoba, egy fürdő és egy nappali volt benne .Hatalmas ablakai voltak, és teraszra nyíló üvegajtaja

Bementem a saját szobámba, amit még régebben választottam magamnak. A puha franciaágyam hívogatóan nézett rám,én pedig engedtem a csábításnak, és beugrottam a takaró alá.

Este nyolckor vacsora után a Cappuccino színű sarokülőn fetrengtünk és értelmetlen tv műsorokat néztünk.

- Szerintem nem lesz olyan nagy durranás a koncert - nézett rám kék szemeivel

Elgondolkodtam, és arra jutottam, hogy igaza van. Ez csak egy koncert, ami által mi nem kerülünk közelebb a srácokhoz.

- Tudom... - egyszerű válasz, mégis sokat mondó.

A telefonom megcsörrent, és az ismeretlen szám felkeltette érdeklődésem. Méregzöld szememmel azt vizslattam, majd végül felvettem.

- Tessék? - szóltam bele

Ruby kérésére kihangosítottam, és kíváncsian vártam ki lehet az.

- Szia! Most nagyon szerencsésnek érezheted magad! - kiáltott a telefonba egy srác

Hallottam a háttérben pár embert, de nem lehettek sokan. Értetlen fejem láttán Ruby elnevette magát. Mosolyogva feltettem egy kérdést.

- Ki vagy?

Itt is van az első rész. Remélem tetszett!
És mégegyszer köszönöm pemzsoo -nak a rengeteg segítséget
❤️