Élvezd (C.D) |BEFEJEZVE|

25.rész | Ezt nem ronthatom el!

15.k! Nem is tudom hogy köszönjem meg nektek! Talán egy dubla rész jó lesz kezdetnek❤️

Már csak a szempillaspirál hiányzott a ,,tökéletes" külsőhöz. Remegő kezekkel tettem fel az utolsó smink részletet, majd a tükör elé álltam. Kicsit oldalra billentett fejjel néztem végig magamon, közben végigsimítottam a meglehetősen selymes anyagon. Sosem voltam még ilyen ruhábam, kivéve a szallagavatómon, ahol hasonló darabban roptam.
Ruby elégedetten nézett a művére, majd mellém állt.

- Gyönyörű vagy! - mosolygott, én pedig hálásan tekintettem kék szemeibe.

Sóhajtva sétáltam ki, majd belebújtam a magassarkúba. A méret pont jó volt, amit nem igazán értettem. Cloe próbált valami ételt belém tömni, de annyira izgultam, hogy egy falat se ment le a torkomon.
Akár hányszor eszembe jutott, mindig görcsbe rándult a gyomrom, és kellemes bizsergés járta át testem.
Az idő csiga lassúsággal telt, én e-közben tűkön ülve vártam, hogy végre nyolc legyen.

- Minden rendben lesz! - nyugtatott Ruby.

Cameron szemszöge
(Ebben a részben lesz az utolsó valószínűleg)

Az öltöny kifejezetten jól állt. A hajammal nem foglalkoztam túl sokat, hisz tudtam hogy a lányok azt bírják, ha kuszán áll. Nem értem őket...
Idegesen néztem ki az ablakon, egyenesen az égboltra. A csillagok itt nem mutatkoztak meg, ezért is szerettem a kuckóban lenni, ahol gyönyörűen ragyognak, mint Nicole csillogó zöld szeme.

- Minden oké Cam? - sétált be a nappaliba Aaron.

Hirtelen törte meg a csendet, így teljesen megijesztve engem. Próbáltam elterelni a gondolataim a randinkról, de nem jött össze.
Idegesen fújtam ki a bent tartott levegőt, és nagyon féltem hogy nem jön el.
Egyre többször túrtam hajamba, és lassan nem tudtam mit kezdeni magammal.
Aaron szótlanul helyet foglalt mellettem a kanapén, és csendben várta a válaszom.

- Mi van ha nem jön ki? - szólaltam meg.

Még én is meglepődtem elhaló hangomon.
Aaron rámkapta tekintetét, majd elmosolyodott. Pontosan tudta hogy Nicole nem olyan, hisz volt ideje kiismerni a lányt.
Fújtatva néztem újra az órára, majd ijedten pattantam fel, ugyanis nyolcat mutatott.
Szitkozódva vettem fel a cipőm, figyelmen kívül hagyva Aaron kérdő pillantásait.

- A francba már! - dühöngtem, majd futottam is az autóhoz.

Megpróbáltam a lehető leggyorsabban odaérni, hisz nem akartam hogy azt higyje, becsaptam.
Egy piros lámpán átmentem, egyenesen egy rendőr szeme láttára, így kénytelen voltam megállni.

Nicole szemszöge

Lemondóan elmosolyodtam, mikor negyed óra késés után sem érkezett meg. Próbáltam visszatartani könnyeim, de nem jött össze. Sminkem szerencsére vízálló volt, így csak egy kicsit maszatolódott el.
Kapkodtam a levegőt, és muszáj volt leülnöm. Tenyerembe temettem az arcom, és egyszerűen feladtam a küzdelmet. Nem értettem, miért kellett ez az átverés. Az égre emeltem tekintetem, majd tőle is megkérdeztem hogy miért?!
Cloe és Ruby mosolyogva nyitották ki az ajtót, de mikor megláttak, ijedten ültek le mellém.
A szél lágyan belekapott frissen göndörített tincseimbe, így összekócolva azt.
Nem érdekelt már a külsőm, és az sem, milyen kifogásokkal jön holnap.

- Becsapott! - szipogtam.
- Nem hiszem... - Ruby kijelentése meglepett.

Szótlanul kaptam rá tekintetem Cloe-val együtt. Vállat vonva nézett a távolba, miközben karba tette kezét.

Cameron szemszöge

- Igen biztos úr, nem fordul elő többet! - hadartam, és már alig vàrtam, hogy a gázra taposhassak.

Egy kis büntető után, azonnal elindultam. Megpróbáltam elkerülni a rendőröket, és szerencsére nem sokkal később már leparkolhattam a ház előtt.
Ami először szemet szúrt, az a lépcsőn ülő zokogó Hercegnőm volt. Ijedten ugrottam ki a kocsiból, majd azonnal odaigyekeztem.
Lassan rám emelte nagy zöld szemeit, melyek még a sötétben is csillogtak. Gyönyörű volt. Elképedve mértem végig, mikor felállt. Könnyes szemei düht sugároztak, és így olyan vadnak tűnt. Begöndörített barna haja, kócosan omlott vállára. A ruha tökéletesen kiemelte domborulatait, ami miatt nehéz volt uralkodni magamon. Lassan mértem végig minden egyes porcikáját, és mikor visszanéztem a szemébe, láttam hogy elvörösödött.
Cloe és Ruby vigyorogva kémleltek minket, majd végül Ruby felállt, és Cloet maga után húzva bement a házba.
Néma csendben álltunk egymás előtt, végül nem bírtam magammal, és szorosan magamhoz húztam.
Mellkasunk egymásnak nyomódott, így éreztem hogy ugyan olyan rendezetlenül vert a szívünk. Elmosolyodva szívtam be vanília illatú parfümjét, mely kábulatba ejtett.
Szipogva temette arcát nyakhajlatomba, ahol bizsergő érzés keletkezett.
Forró bőre és kellemes illata, azonnal megmozgatták azt, amit nem kellett volna.
Derekáról óvatosan lecsúsztattam fenekére tenyerem, és éreztem hogy ezt kurvára nem kellett volna.
Hallottam ahogy meglepődött, és még csak levegőt sem vett.
Miután elváltunk, megpillanthattam pír áztatta gyönyörű arcát, és vöröslő duzzadt ajkát, melybe beleharapott.

- Szia... - mosolyogtam a zavarban lévő lányra.